A modern civilizáció kényelme, amit a tudomány vívmányainak köszönhetünk, ma már nem kérdés. Napjainkban egyre gyakrabban hallunk a globális felmelegedésről és a hozzá kapcsolódó éghajlatváltozásról, amelyek egyre inkább veszélyeztetik a Föld biodiverzitását. A tudomány lenyűgöző eredményeket ér el, távoli bolygókat fedez fel és génszerkesztést alkalmazhat, azonban a mindennapi életünkben a megszokott technológiák alkalmazása csak lassú fejlődést mutat.

Az ipari forradalom óta nem volt annyira drámai a helyzet: az emberiség évente rekord mennyiségű ásványi anyagot bányászik ki, eközben a globális éghajlatváltozással való küzdelem szinte kudarcos. Míg a technológia fejlődése sokszor csodálatos, a környezeti problémák, amelyekkel szembesülünk, még soha nem voltak ilyen sürgetőek és komolyak.

A 21. században az emberiség egy globális világban él, ahol a népesség robbanásszerű növekedése és a természeti erőforrások kimerülése együttesen fenntarthatatlan helyzetet teremtett. A természetes ökoszisztémák romlása szinte elkerülhetetlennek tűnik, és sok szakértő attól tart, hogy a következő évtizedekben a Föld hatodik nagy kihalási eseménye már elkezdődött. Mindezek mellett a tudományos közösség is felveti, hogy a Homo Sapiens létkérdése foroghat kockán, és ez a kérdés már nem csupán elméleti síkon létezik.

Bár a tudomány igyekszik találni megoldásokat, az emberek nem reagálnak elég gyorsan vagy hatékonyan a sürgető problémákra. A fejlesztések általában a gazdasági érdekek mentén zajlanak, nem pedig a hosszú távú fenntarthatóság érdekében. Sokan úgy vélik, hogy a tudomány és a politika nem tudott megfelelően együttműködni, hogy megoldást találjanak a világot sújtó válságokra.

Lehet-e még megmenteni a bolygót? A tudományos közösség javaslatai között szerepel például megújuló energiaforrások alkalmazása, a körkörös gazdaság kialakítása, valamint a biodiverzitás védelme. A globális szintű intézkedések, mint például a klímaegyezmények, szükségesek, de nem elegendőek a fenntartható jövő megteremtéséhez.

Most, hogy a Föld hatodik nagy kihalási eseménye a küszöbön áll, meg kell kérdeznünk: képesek vagyunk-e tanulni a múlt hibáiból, és megragadni a lehetőséget arra, hogy megóvjuk a bolygónkat, vagy végül a Homo Sapiens is csak egy újabb áldozatává válik a minket körülvevő ökoszisztéma katasztrófájának? A jövő hídján most állunk, és a döntés, hogy melyik irányba lépünk, a mi kezünkben van.

A képaláírás: A tudomány szerepe a globális fenntarthatóságban kulcsfontosságú, de a társadalomnak is aktívan kell részt vennie a megoldások kidolgozásában.