A Föld és a Hold keletkezésének története mindmáig lenyűgöző rejtély, amely több mint 4,5 milliárd évvel ezelőtt kezdődött. Az úgynevezett óriási becsapódás hipotézis (Theia-hipotézis) szerint a proto-Föld egy másik bolygóval, a Theiával ütközött. Ez az ütközés nagy valószínűséggel alakította ki a Holdat, miközben a Föld keringése is stabilizálódott. A Theia, egy Mars méretű bolygó, a Föld korai állapotában történt becsapódása kulcsszerepet játszik a bolygók és a holdak keletkezésében.

Hogyan is keletkezett pontosan a Hold? A tudósok eddig több elméletet is alkottak. Az egyik népszerű elmélet szerint a Hold a Föld anyagából jött létre, miután az ütközés következtében a Föld olvadt anyagának egy része kilökődött. Más elméletek azt javasolják, hogy a Hold a Naprendszer távoli részén alakult ki, majd a Föld gravitációs vonzásának hatására állt pályára körülötte.

A legelterjedtebb elmélet, az együttes keletkezés elmélete, fémjelzi ezt a folyamatot, amely azt jelenti, hogy a Föld és a Hold szinte egy időben, közeli anyagforrásokból alakultak. Az Apollo-program során visszahozott holdi minták elemzése megerősítette a Theia-hipotézis létezését, különböző oxigénizotópok azonosítása révén. Mindezek arra utalnak, hogy a Hold és a Föld anyagminőségükben különbözik, ami arra enged következtetni, hogy a Hold számos Theiából származó összetevőt tartalmazhat.

De mikor zajlott le ez a monumentális ütközés? A szakértők nem találtak egységes választ, ami a Hold koráról is sokáig kétséget ébresztett. Az Apollo-minták vizsgálatai 4,35 milliárd éves kőzeteket hoztak a felszínre, amelyek a Hold korai formálódásának időszakát jelzik, amikor az ütközés utáni forradalmasított olvadt anyag borította a Földet és a Holdat. Azonban újabb kutatások azt sugallják, hogy a Hold ennél sokkal korábban alakult ki.

Francis Nimmo bolygókutató a Science magazinnak így nyilatkozott: a Naprendszer korai, viharos időszakai az első 100 millió év végére nagyjából lezajlottak, így a Theia becsapódása valójában korábban történhetett, mint azt feltételezték. Ekkor a Jupiter és más gázóriások gravitációs hatása hatalmas mennyiségű anyagot lökött a belső Naprendszer felé, így a Hold teremtése is elérte az időt.

A közelmúlt kutatásai, különösen a Max Planck Intézet munkatársainak rubidium és stroncium tartalmának elemzése, újabb bizonyítékokat nyújtanak a Hold régebbi keletkezésére. A kormeghatározási módszerek alapján a Hold egyértelműen 4,5 milliárd éves, tehát a Naprendszer kialakulása után 65 ± 20 millió évvel keletkezett. Ez azt is jelenti, hogy a Theia-Föld ütközés ekkor következett be, tehát a Föld is ekkor született újra.

A kutatók rámutattak arra is, hogy az Apollo-programok során feltárt 4,35 milliárd éves magmás kőzetek valójában a Hold külső kéregének második olvadásából származnak, nem pedig a Hold születésének korából. A második olvadást pedig valószínűleg a Nap vagy egy jelentős becsapódás okozta.

A kutatás folytatódik, hogy még mélyebben megértsük a Föld, a Hold és a Naprendszer keletkezését, és felfedezésenként egyre közelebb kerülünk az igazsághoz.