A római mitológiából ismert „vörös bolygó” jellegzetes árnyalata mögött a felszínén található, vas-oxidokban gazdag por áll. Sokáig azt feltételezték a kutatók, hogy ez a „rozsdásodás” már a Mars száraz időszaka alatt történhetett, amikor a bolygó elvesztette felszíni vizeit.

Egy frissen megjelent tanulmány – a Nature Communications folyóiratban – azonban arra világít rá, hogy a Mars vörös színe inkább a ferrihidrit nevű, víztartalmú vas-oxid jelenlétére vezethető vissza. Ez a rendkívül érdekes anyag kizárólag akkor alakult ki, amikor a bolygót egykor hűvös óceánok borították.

Tudósok szerint a Mars ma azért tűnik vörösnek, mert egykor „kék” volt – folyékony víz árasztotta el a felszínét, utalva ezzel egy sokkal szárazabb, barátságosabb múltra, amikor a bolygón különféle életformák létezhettek.

A kutatás három, Marsot vizsgáló űrszonda adataira támaszkodott, amelyek az égitest ásványi összetételét és a porszemcsék méretét elemezték. Ezen információk birtokában a kutatók földi laboratóriumban speciális űrlőgépek segítségével előállítottak olyan finom porszemcséket, amelyek a Marson találhatóakhoz hasonló méretűek.

A tudósok a űreszközök által alkalmazott technikákhoz hasonló módszerekkel vizsgálták az így előállított mintákat, és megállapításuk szerint azok nagymértékben hasonlítanak a ferrihidrithez – ahhoz a víztartalmú vas-vegyülethez, amely akkor keletkezett, amikor a bolygó még hűvös és nedves volt.

Bár az eredmények tisztázni tudják, hogy miért vörös a Mars, a múltbéli élet lehetősége továbbra is kérdéses marad. Nyugtató válaszok csak akkor születhetnek, ha sikerül mintákat venni a marsi talajból, és visszahozni azokat a Földre. Jelenleg több küldetés is készül ennek érdekében, például az Európai Űrügynökség (ESA) Rosalind Franklin marsjárója, valamint a NASA és az ESA közös projektje. Emellett a jövőbeli Mars-küldetések során különleges technológiákat fognak alkalmazni, hogy jobban megérthessük a bolygó fejlődését, és a múltbéli élet lehetőségeit.