Még Arnold Schwarzenegger is szólt a magyar történelemről.

Az 1848-as magyar szabadságharc emlékezete nemcsak a magyarok, hanem a világ számára is fontos tanulságokkal szolgál. A hősök, mint Kossuth Lajos és Görgei Artúr neve örökké in memorialis, hiszen az események hatása még az 1956-os forradalomra is kihatott. A világtörténelem egyik legdicsőbb eseményének tekinthetjük, amely ugyan a világtalálkozó fegyverletételével zárult, de megelőzte a kiegyezést, amely 1867-ben megszületett, és ezzel megnyitotta az utat Magyarország fejlődése előtt az Osztrák-Magyar Monarchián belül.

Ekkor vált Budapest világgáros várossá, ahol a kultúra és a gazdaság virágzott. Arnold Schwarzenegger a látogatása során kifejezte, hogy sajnálja, amiért eltűnt az Osztrák-Magyar Monarchia, amely gazdag történelemmel és kultúrával bírt.

Egy különleges sorozat most visszahozza a magyar történelmet, ahol a történelmi események szorosan összefonódnak a királyi család sorsával. Az Erzsibet királyné életét bemutató történetek közül az egyik legérdekesebb a Sven Bohse rendezésében készült német sorozat, amely a szabadságharc utáni Aradon történt eseményekre fókuszál. A sorozat középpontjában a megtorlás áll, amely brutális következményekkel járt a magyar népre nézve.

Az egyik jelentősebb jelenetben a császár egy magyar zászlón átlovagol, ami a magyarok elleni elnyomást szimbolizálja, majd elhangzik egy megrázó átok, amely bizonyos értelemben összefoglalja a sorozat mondanivalóját: "Az ég és a pokol fogja elpusztítani a boldogságát. A családja eltűnik a föld színéről, saját maga hoz rontást azokra, akiket szeret. Élete pusztításra van ítélve."

Ez a mondat nemcsak a karakter érzelmi fájdalmát fejezi ki, hanem a magyar történelem tragikus folytatását is, amely a szembesülés és a megküzdés erejét hangsúlyozza. A sorozat kritikát kapott a történelmi események szabad interpretációja miatt, de kétségtelen, hogy sokakat elgondolkodtatott a múlt súlyosságán és az emberi sorsok tragédiáján.