A Szíriában több mint 13 éve zajló polgárháború során több százezer civil életét vesztette, és milliók kényszerültek elhagyni otthonaikat. Most, kevesebb mint két hét alatt, Bassár el-Aszad, Szíria hosszú ideje hatalmon lévő diktátorának uralma összeomlott. A hírek szerint Aszad Damaszkusból menekült, és már Moszkvában tartózkodik.

Aszad bukására senki sem számított még néhány héttel ezelőtt. A nemzetközi közvélemény jellemzően azt hitte, hogy az orosz és iráni támogatással működő rezsim meg tud maradni. Azonban a háttérben súlyos elégedetlenség tombolhatott, amely a korrupt és szektás konfliktusoktól sújtott kormányt meggyengítette. A felkelők ki tudták használni a kedvező nemzetközi helyzetet, és folyamatosan előrenyomultak az Aszad rendszerével szemben. A nemzetközi reakciók vegyesek voltak, Emmanuel Macron francia elnök és Joe Biden is üdvözölte a változásokat, ám figyelmeztettek a kockázatokra is. Aszad távozásával nemcsak a családja 53 éves uralma, hanem a régió szekuláris ideológiájának jövője is kérdésessé válhat.

Bassár el-Aszad 1965-ben született Damaszkuszban, és eredetileg orvosnak készült. A politikai hatalomra erőszakkal kerülő ő apja, Hafez al-Aszad nyomdokaiban lépett, amikor 2000-ben átvette a hatalmat, apja halála után. Az elnöki pozíciójára való ascensziója idején a Szíria társadalma egy vallási és etnikai szempontból megosztott terület volt, ahol az alaviták, a síita muzulmánok tíz százaléka uralta a hatalmat, míg a szunnitákat folyamatosan kiszorították a politikai életből.

Az Arab Tavasz 2011-ben elérte Szíriát, ahol a tüntetők politikai reformokat sürgettek. A rezsim tankokkal válaszolt, ami véres megtorlásokat eredményezett, és fokozatosan szép lassan polgárháborúvá fejlődött. A világ figyelme irányult a konfliktusra, széleskörű humanitárius válság alakult ki, ahonnan a közeli országok és Európa felé több millió menekült indult el. Az ENSZ és a Nemzetközi Közösség erőfeszítései a tűzszünet elérése érdekében hiábavalónak bizonyultak, és a politika teljes széteséséhez vezettek.

Ahogy az Aszad számára kedvező helyzet romlott, úgy megjelentek a szélsőségesebb csoportok, amelyek regionális destabilizációt okoztak. Az Iszlám Állam megjelenése és hódító hadjáratai tovább rontották a helyzetet, míg Oroszország 2015-ben a rezsim melletti katonai beavatkozásra lépett. Az Irán által fenntartott Hezbollah szintén kulcsszerepet játszott Szíria támogatásában.

Most, a közelmúlt eseményei új utakat nyitottak meg. Aszad megnövekedett nyomás alatt állt a nemzetközi színtéren, különös figyelmet szentelve a Hezbollah és az Iszlám Állam között kialakult feszültségekre. Emellett a Szíriába irányuló szankciók és a meglévő gazdasági krízis tovább növelte a nemzeti diszfunkcionalitást.

Aszad rendszere már hónapok óta küzdött a stabilitásért, és a közelmúlt eseményei arra utalnak, hogy a kormányának hallani fogja a végóráit. Az arab országok közötti diplomáciai manőverezés is már jól látható, ahogy Aszad feléledésének időszakában vizsgálják a kereskedelmi és politikai kapcsolatok revitalizálásának lehetőségeit. Ki tudja, egy új szekuláris ideológia keletkezik-e a régióban, vagy végleg elveszik a diktátorok hatalmának árnyékában.