Az azbeszt, melyet a XIX. században Nagy-Britanniában kezdtek el széleskörűen alkalmazni szigetelőanyagként a gépipar és építőipar területén, hosszú időn keresztül olcsó megoldásnak bizonyult, ám mára már világossá vált, hogy súlyosan ártalmas az emberi egészségre. A XX. század elején már ismerték a nyugat-európai országokban egészségügyi kockázatait, de Magyarországon egészen 1993-ig engedélyezték az azbeszt használatát, annak ellenére, hogy tudományos kutatások már évtizedekkel korábban igazolták a rákot okozó hatását.

A Selypi-medence kálváriája

A Heves vármegyei Selypi-medencében egy cementgyár évtizedeken keresztül alkalmazta az azbesztet. Különösen aggasztó, hogy a gyár mellett anélkül dolgoztak emberek, hogy megfelelő védőfelszerelést kaptak volna, sőt, a helyi lakosságot sem tájékoztatták a veszélyekről. A gyár 2004. január 1-jén zárta be kapuit, miután betiltották az azbeszt tartalmú anyagok forgalmazását és használatát.

Ezek a szálak különösen veszélyesek, mivel a belégzésük a tüdőbetegségek, így az azbesztózis és a mezotelióma kialakulásához vezet, amelyek halálosak és gyógyíthatatlanok. Az azbesztózis során az apró szálak irritálják a tüdő szöveteit, folyamatos gyulladást okozva, ami végül visszafordíthatatlan hegesedéshez vezet.

Az állam felelőssége a múltban

Az 1907-ben alapított selypi cementgyár, amely hosszú időn keresztül állami tulajdonban üzemelt, az azbeszt alkalmazásával tette kockára a dolgozói és a környékbeli lakosok egészségét. A közelmúltban hozott bírósági határozatok azonban kimutatták, hogy az állam nem vállalta felelősségét a gyár működéséből adódóan keletkezett egészségügyi problémákért.

A közelmúltban az Alkotmánybíróság előtt zajlott az egyik azbesztper. A biztosított beteg hozzátartozói keresetet indítottak az állam ellen, mivel a beteg 2013 óta szenvedett különböző légzőszervi panaszoktól, amelyek végül a halálához vezettek. Az ügy hasonló karakterű a világhírű Erin Brockovich-ügyhöz, ahol a környezeti aktivista sikeresen harcolt a vízszennyezés ellen.

Újabb bírósági döntések és a politikai áthallások

A Fővárosi Törvényszék március 8-án hozott döntése értelmében az államot kötelezték, hogy a felperesek kártérítést fizessenek. Az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. azonban az Alkotmánybírósághoz fordult, amely elutasította a beadványt, hivatkozva arra, hogy egy törvénymódosítás értelmében a kártérítési igények intézésére vonatkozó jogok elvesztek az állam számára.

Ezek az események nem csupán a jogi felelősségre vonatkoznak, hanem súlyos politikai következményekkel is járhatnak. Miért nem volt eléggé védve a lakosság? Ki a felelős mindezért? Az azbesztper esete rávilágít arra, hogy mennyire fontos a felelős kormányzás és a lakosság védelme a jövőben. Az érintettekért mindenképpen harcba kell szállni, hiszen az igazságért vívott küzdelem sosem érhet véget.