Sport

Az Amerikába vágyó magyar úszók: Miért ilyen nehéz a tengerentúlon?

2024-12-03

Szerző: Dániel

Kós Hubert, a világ- és olimpiai bajnok, új edzőjével, Bob Bowmannel készül az idei olimpiára. Az amerikai edző, aki nemcsak a legnagyobb nevek, mint Michael Phelps mentora volt, hanem ő maga is a legjobbak között jegyzett szakember, nyilvánvalóan jó döntésnek bizonyult. Hubert már az első találkozó után megmutatta, hogy miért is ő a legjobbak között van, hiszen nem sokkal az edzőváltása után világbajnok lett Japánban, 200 méteren.

A mostani eredmények tükrében megállapítható, hogy a hazai úszósport nem szenved hiányt a tehetségekben, hiszen a 2024-es Európa-bajnokságon a magyar úszók 10 aranyat, 9 ezüstöt és 8 bronzot nyertek. Ráadásul a Párizsban elért hat olimpiai győzelem több mint felét magyar úszók hozták, köztük Kós Hubert, Milák Kristóf és Rasovszky Kristóf.

Kóshoz hasonlóan sok magyar úszó próbálja megszerezni a diplomáját az Egyesült Államokban, tartozva az egyetemek csapatához. Például Hosszú Katinka Dél-Kaliforniában, Szilágyi Liliana pedig Floridában tanult, de a legnagyobb sikereiket mégis hazai edzőik segítségével érték el. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az amerikai egyetemi csapatokban szereplő magyarok közül csupán a negyedük tudott kiemelkedni.

Magyarovits Zoltán, Hubert volt edzője utalt arra, hogy ugyan érti a magyar úszók vonzalmát Amerikához, de emlékeztetett arra, hogy nem minden aranyfényes a tengerentúlon. Sok magyar úszó, akit odahaza ismertek, visszatér a magyar edzőikhez, mivel az amerikai versenykörnyezet gyakran nagyobb terheket ró az úszókra, mint azt elsőre gondolnák.

Az ameriaki edzők remek lehetőségeket és támogatást nyújtanak, de a nyomás és a versenyhelyzet komoly kihívások elé állítja a sportolókat. A tengerentúli évek alatt sok úszó korántsem tudja élvezni a könnyed sportolást, mint ahogyan azt a magyar edzéseken tapasztalták. A körülmények és a versenykörnyezet gyakran különbséget tesz egy tehetséges sportoló és egy világklasszis között.

A legfrissebb kutatások szerint a fiatal magyar sportolók azért választják a külföldi tanulmányokat, mert úgy vélik, hogy az amerikai környezet magasabb szintű képzést és nagyobb karrierlehetőségeket kínál. A külföldi tanulmányok során gyorsabban tudják fejleszteni a nyelvtudásukat is, ami nem elhanyagolható tényező a jövőbeli karrierjük szempontjából.

A jövőbeli fő célkitűzés a következő olimpián való részvétel, ahol a magyar úszóknak a legjobbnak kell bizonyulniuk. A kérdés csak az, hogy mindezek mellett ki tart ki a tengerentúlon, és ki az, aki hazatér, hogy a hazai edzők irányításával próbálja elérni a céljait.

Kós Hubert példája jól mutatja, hogy egy tehetséges sportolónak nemcsak az amerikai edzői rendszer lehet hasznára, hanem a hazai tradíciók és tudás is elengedhetetlenek a nagy áttöréshez.