Alig fél nappal azután, hogy Ukrajna hivatalosan vegyi fegyverek bevetésével vádolta meg az orosz Nukleáris, Vegyi és Biológiai Védelmi Erők (RHBZ) vezetőjét, Igor Kirillovot, egy elektromos rollerre erősített bomba végzett vele Moszkvában. A merénylet után gyorsan megjelentek a hírek, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) forrásai szerint elismerték a támadással való kapcsolatukat, Kirillovot pedig legitim célpontnak nevezték.

Kijev hivatalosan visszautasította, hogy köze lenne a merénylethez, Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem alkalmaz terrorista eszközöket. Az ukrán vezetők szerint a háború során sokkal valószínűbb, hogy belső leszámolásról van szó Oroszországon belül, ahol fokozódik a hatalmi harc a különböző érdekcsoportok között.

Ez a merénylet újabb feszültséget szült az orosz politikai színtéren, ahol Kirillov meggyilkolása nemcsak a háborút irányító politikai elit számára, hanem a közvélemény szemében is súlyos aggodalmat keltett. Az orosz védelmi minisztérium nyilatkozata szerint Kirillov halálát terrorcselekménynek minősítették, és arra figyelmeztettek, hogy a nyugati országok egyfajta megtorlást hajtanak végre, mivel Kirillov nyilvánosan vádpontokat fogalmazott meg az ukrán fél vegyi támadásainak előkészületeivel kapcsolatban.

A merénylet során Kirillov élete bizonyos szempontból szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen ő volt a Kreml egyik kulcsfigurája a vegyi fegyverek ügyében. Még azt is megállapították, hogy a robbantás helyszíne körül a közelmúltban egyre több rendszeresített orosz vegyi fegyverrel kapcsolatos információszerzés zajlott, ami arra utal, hogy a hírszerző ügynökségek tevékenységei fókuszálhatnak Kirillovra.

Most, hogy Kirillov meggyilkolták, virágzó elméletek kezdtek terjedni arról, hogy kik állhatnak a háttérben. Vannak, akik szerint a merénylet mögött a hazai hatalmiválság áll, míg mások az ukrán titkosszolgálat szerepét emelik ki, mint merénylet szponzora. A bonyolult politikai helyzet ellenére a lakossági vélemények megosztoznak, a társadalom jó része szintén a kormányzati manipulációk áldozataként látja az eseményeket.

A jövőt tekintve a politikai elemzők azt jóslják, hogy az orosz politikai elit belső feszültségei, valamint a háborús bűnök felelősségre vonásának kérdése tovább fokozódni fog, ami újabb erőszakos cselekményekhez vezethet. Az ukrán vezetés figyelemmel kíséri az eseményeket, és ha mégis igazolni tudják a merényletet, jogi lépéseket tervezhetnek az orosz háborús bűnösök ellen.