Ország

Egymást kiirtani – A gázai háború egy éve

2024-10-06

Izrael politikai helyzete 2022 decemberében drámai változásokon ment keresztül, amikor Ron Huldai, Tel-Aviv polgármestere a fasiszta teokrácia kifejezést használta, hogy jellemezze a feltörekvő szélsőjobboldali vallási fundamentalisták által dominált kormányt. E körben Benjamin Netanjahu 2022 végén történő visszatérése volt a kulcs, ami újabb konfliktusokhoz vezetett, beleértve a palesztinok jogainak és helyzetének folyamatos elnyomását.

A 2023. október 7-i terrortámadások előtt az ország helyzete egyre feszültebbé vált. Yuval Noah Harari, elismert izraeli történész hangsúlyozta, hogy az izraeli közvélemény jelentős része már nem a kétállami megoldást támogatta, hanem a háromosztályos megközelítést, amelyben a zsidók, az arabok korlátozott jogú állampolgárok, és az arabok, akiknek gyakorlatilag nincsenek jogai, szerepelnek.

1967 óta, amikor Izrael elfoglalja a Ciszjordániát és Gázát, a palesztinok számára elérhetetlenekké váltak a jogegyenlőség lehetőségei. 2023 folyamán a helyzet drámai mértékben romlott; a Hamász által végrehajtott támadásokat követően izgalmas viták kezdődtek a Hamasz és Izrael közötti feszültségekről, melyek megértéséhez nem elegendő pusztán a katonai konfliktusokat figyelembe venni. Az emberek médiával való kapcsolatának romlása és a nemzetközi közvélemény érzékeny reakciója is fontos szerepet játszott abban, hogy egy nehezen kezelhető konfliktus alakult ki.

A gázai háború első évében egyúttal folytatódtak a civil áldozatok és a humanitárius válságok. Az izraeli hadsereg által végrehajtott bombázások következtében több mint 40 ezer palesztin halt meg, aminek többsége civilek közül került ki. Az elmúlt év bármely háborúja soha nem vonzott annyi nemzetközi elítélést, mint a gázai háború, ahol a média és a nyilvánosság részéről rendkívüli visszhangra találtak a traumatizáló képek és történetek.

A helyzet súlyossága lehetővé tette a szélsőjobboldali politikai csoportok megerősödését Izraelben, ahol a kormányzati döntések egyre inkább az apartheid rendszerre emlékeztető megoldásokat alkalmaznak. Az izraeli társadalom jövője szempontjából különösen aggasztó, hogy a közvélemény-megítélés folyamatosan eltolódik, a fiatalabb generációk részéről jelentkező izraeli-ellenes érzések erősödésével.

A jövőre nézve kérdéses, hogy az izraeli vezetőség hajlandó-e tenni a szélsőséges retorika megállításáért és a megoldhatónak tűnő konfliktusok rendezéséért. A palesztin szempontból a jogegyenlőség biztosításához vezető út jelenleg szinte járhatatlannak tűnik, miközben Izrael alsóbb osztályú palesztin állampolgárainak élete egyre inkább megnehezedik.

Egy 2024-es eseménysorozatban, amely során a palesztin gyerekek jövője és élhetősége kerül terítékre, fontos lenne mindkét oldal empatikus megértése, valamint a konfliktus történelmi tanulságainak figyelembevételére. Miután a konfliktusnak eddig sem voltak könnyű napjai, Izrael és a palesztinok további tragédiák elkerülése érdekében egyesülniük kellene az újjáépítő szándékokban és társadalmi reformsorozatokban, amelyek elengedhetetlenek a tartós békéhez.