A lakóparkok Magyarországon a rendszerváltás óta válnak egyre népszerűbbé, kezdetben a budai luxusnegyedek előszobáiként. Ezek a közösségi területek magas színvonalú szolgáltatásokat ígértek, amely hozzájárult az exkluzivitás érzetéhez. Azóta azonban a látszólag elit területeken is megjelentek olyan lakóparkok, amelyek már nem tekinthetők presztízsberuházásnak, és gyakran megkérdőjelezik a valódi lakópark fogalmát.

Az Egyesült Államokban a lakóparkok fejlődése elérte a professzionális szintet, ahol az önigazgatási lehetőségek komoly szerepet játszanak. Ennek köszönhetően ezek a közösségek a helyi önkormányzatok hagyományos feladatait is átvállalják, miáltal a közbiztonság és a közterületek karbantartásának garanciája is kérdésessé válik.

A lakóparkokban élők számos előnnyel rendelkeznek, hiszen zárt és védett közegben élnek, ahol a szomszédos családok hasonló társadalmi helyzettel és kulturális háttérrel bírnak. Mindazonáltal a növekvő társadalmi feszültségek jelenthetnek fenyegetést a biztonságukra. Ráadásul, a lakóparkok lakói gyakran duplán adóznak, hiszen a közös költségek mellett az önkormányzatnak is fizetnek adót, amellyel olyan közjavakat támogatnak, amelyeket nem is feltétlenül vesznek igénybe.

A lakóparkok igazi elitje a középosztály felső rétegéből kerül ki, akik képesek viselni a kettős adózást. A mai lakóparkokat gyakran hasonlítják a kapitalista lakótelepekhez, azonban meg kell különböztetni azokat az egykori lakótelepektől, amelyeket olcsóbb költségekkel és gyenge minőséggel építettek. Az ingatlanfejlesztők számára a profit maximalizálása a cél, ezért sok esetben a lakóparkok területeket zsúfolnak tele, hogy minél több lakást építsenek.

A lakóparkok építkezése során a leggyakoribb megoldás a zöld és nyugodt környezet megteremtése, amely sokakat vonz el a zsúfolt belvárosi részekből. Azonban, mivel a lakóparkok viszonylag kis területen sűrűn beépítettek, ez konfliktusokhoz is vezethet a közösségen belül.

Az ingatlanpiac a rendszerváltás óta számos kihíváson ment keresztül, különösen a 2008-as válság után, amikor különösen sok projekt megrekedt. Az új lakóparkok felépítése a gazdasági helyzet stabilizálódásával, illetve a kereslet fellendülésével gyorsult fel, főleg Budapest környékén, de a vidéki városokban is megfigyelhető ez a tendencia. A szakértők egyre inkább azt tapasztalják, hogy a lakóparkok nemcsak épületek, hanem egy újabb társadalmi réteget is kialakítanak, amelynek tagjai hasonló kultúrával és gazdasági helyzettel rendelkeznek.

A következő években várhatóan tovább nő a lakóparkok népszerűsége, és egyre több közösségi térrel bővülnek. A wellness központok, edzőtermek, játszóterek és sétányok mellett üzlethelyiségek is teret kapnak, amelyek lehetővé teszik a modern városi életformát, ahol az emberek minden szükséges szolgáltatást könnyen elérhetnek gyalogosan is. A 15 perces város koncepciója, ahol mindent elérhetünk anélkül, hogy autóba kellene ülnünk, egyre inkább megvalósul a lakóparkok keretein belül.