2023 decemberében Orbán Viktor kiment az ülésről az EU-csúcson, amikor a többi tagállam eldöntötte, hogy megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával. Idén március 6-án azonban már nem kellett távoznia, mivel a rendkívüli EU-csúcson a tagállamok Ukrajnáról szóló megállapodásaikat 26-os körben, Magyarország nélkül fogadták el egy külön nyilatkozatban.

Ez a megállapodás tartalmazta, hogy az EU továbbra is támogatja Ukrajnát és kiáll területi integritása mellett, elítélve az agresszor Oroszországot. A következő fejlemények várhatóak ebben a hétben, hiszen ismét EU-csúcsot tartanak, ahol Ukrajna státuszáról is szó lesz. A záródokumentum tervezete szerint arra is utalást tesznek, hogy Ukrajna uniós integrációját fel kell gyorsítani.

Az EU-csúcsot előkészítő Általános Ügyek Tanácsán, ahol Magyarországot Bóka János miniszter képviselte, kirajzolódott, hogy a magyar kormány nem fogja támogatni ezt az álláspontot. Bóka János sajtótájékoztatóján már konkrétan arról beszélt, hogy a szöveg tervezete „koncepcionálisan eltér” a magyar megközelítéstől. Magyarország szerint az uniós kiállás akadályozza a békefolyamatot, és az ukrajnai tagfelvétel gyorsításáról a kormány számára a jövőbeli véleménynyilvánító szavazás lesz irányadó.

Bóka arról is beszélt, hogy hasonló forgatókönyv várható, mint két hete, amikor a 26-ok Magyarország nélkül adtak ki nyilatkozatot. Ugyanezt egy háttérbeszélgetésen az EUrologusnak megerősítette egy magas rangú diplomata, aki szerint ha nem megy a dolog 27-es körben, akkor marad a másik megoldás.

A miniszteri ülés után Adam Szlapka, a soros elnökséget betöltő lengyel kormány minisztere a következőt mondta: Együtt fogunk működni partnereinkkel, a tagállamokkal, és megpróbáljuk meggyőzni a magyar kormányt is, hogy Ukrajna tagsága elengedhetetlen az Európai Unió számára a stabilitás, a demokrácia, a jólét és a biztonság terének kiterjesztésében.

Kiderült, hogy Magyarország blokkolja a csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdését. Az integráció során hat klaszter 36 fejezetében kell a tagjelölt országnak előrelépést tanúsítania. A terv az, hogy ebben az évben két klaszter tárgyalását megnyitják, ehhez azonban a tagállamok egyhangú döntése szükséges. A magyar kormány az egyetlen, amelyik ezt nem támogatja.

Több okból kifolyólag választotta ez a kormány ezt az álláspontot. Ilyen például Ukrajna háborúban álló ország, a magas szintű korrupció, valamint a kérdés, hogy Ukrajna csatlakozása miatt Magyarország/Európa belerokkanna. Továbbá, vita van a magyar-szlovák duó és Ukrajna között a gázszállítások leállítása miatt, és rendszeresen felmerül a kárpátaljai magyar kisebbségek jogainak korlátozása is.

A sajtótájékoztatón megkérdeztük Bóka minisztert, hogy mennyiben szolgálja az Ukrajnában kisebbségben élő magyarok érdekeit, ha Magyarország blokkolja az ukránok EU-s csatlakozását?

A miniszter elmondta, hogy az eddigi tárgyalások nagyon kevés eredményt hoztak, és a magyar kormány elvárása, hogy Ukrajna hozza a magyar kisebbséget abba a helyzetbe, amiben 2015-öt megelőzően voltak. Ennek érdekében a magyar kormány egy 11 pontos listát tett le az ukrán fél asztalára, s az az elvárás, hogy Ukrajna ennek alapján alkosson meg egy nemzeti kisebbségi akciótervet.

A kisebbségi akcióterv elfogadása az alapokra vonatkozó klaszter megnyitásának előfeltétele.

Bóka hozzátette, hogy ezzel kapcsolatosan „ukrán hajlandóságot nem láttunk”.

A miniszter cáfolta azt is, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak garantálása kizárólag az uniós csatlakozás keretében értelmezendő lenne. Ukrajnát számos több- és kétoldalú nemzetközi megállapodás kötelezi arra, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogait garantálja.

Bóka arra is emlékeztetett, hogy Ukrajnának kötelezettsége ezeknek a megállapodásoknak megfelelni, függetlenül az uniós csatlakozástól. Szerinte, ha Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak „esetleges befagyása” milyen következményekkel jár a kárpátaljai magyarokra, az helyet kaphat a véleménynyilvánító szavazással kapcsolatos vitában.

Az EU jövője tehát továbbra is kérdéses, és nemcsak Ukrajna, hanem a kormányok közötti politikai feszültségek is a középpontban állnak.