Az autoimmun betegségek, amikor a szervezet saját sejtjeit idegenként kezeli, komoly problémát jelentenek az egészségügyi rendszer számára. Ezek a betegségek gyakran egyes szerveket érintenek, de vannak esetek, amikor több szerv is támadás alá kerülhet. Az elmúlt tizenöt év során az autoimmun betegségek egyre inkább a köztudatba kerültek, mivel a diagnosztikai módszerek fejlődése lehetővé tette, hogy a korábban nehezen észlelt problémákat időben felismerjék az orvosok.

A megfigyelések szerint az autoimmun kórképek előfordulása manapság egyre gyakoribb, amely mögött genetikai hajlam és környezeti tényezők egyaránt állhatnak. Kiemelkedő rizikófaktor például a dohányzás, amely többek között a reumatoid arthritis – a sokízületi gyulladás – kialakulásának valószínűségét is növeli. De nem csupán a genetikai háttér és a környezeti hatások játszanak szerepet, hanem a különböző fertőzések, különösen a vírusok, melyek provokáló tényezők lehetnek az autoimmun betegség megjelenésében. A herpeszvírusok, mint a HSV és a VZV, gyakori összefüggésben állnak autoimmun kórképekkel.

Az elhízás szintén kockázati tényezővé vált, mivel a test zsírszövetében gyulladásos molekulák termelődnek, amelyek hozzájárulhatnak az immunrendszer károsodásához. Az epigenetikai hatások, például a mesterséges édesítőszerek és adalékanyagok, amelyek a bélflóra állapotát megváltoztatják, szintén fontos szerepet játszhatnak az autoimmun reakciók fokozódásában.

Az UV-sugárzás olyan autoimmun kórképeknél, mint a szisztémás lupusz erythematosus (SLE), komoly provokáló tényezővé válhat. Ezért fontos, hogy a napozást elkerüljük a legintenzívebb órákban. Bizonyos gyógyszerek, például bizonyos epilepsziaellenes szerek és hormonális fogamzásgátlók is növelhetik az autoimmun eredetű betegségek kockázatát.

A rossz hír, hogy bár az autoimmun betegségek gyógyítása egyelőre nem lehetséges, a kezelési lehetőségek jelentősen fejlődtek az utóbbi években. Az új célzott terápiák, amelyek a molekuláris mechanizmusokra építenek, ígéretes megoldást jelenthetnek a jövő közegészségügyi kihívásaira.

Tudományos körökben nagy reményeket táplálnak a CAR T-sejt terápiával kapcsolatban, amely a T-sejtek genetikai módosítására épít. Bár ennek történetekben már számottevő javulásokat idéztek elő, a kutatások folytatásra várnak, hogy a kezelések hosszú távú hatásai is bizonyítást nyerjenek.

Különösen érdekes megfigyelni, hogy az autoimmun betegségek a nőket sokkal inkább érintik, mint a férfiakat, ami hormonális eltérésekre, például az ösztrogén hatásainak is tulajdonítható. A betegség kialakulásának leggyakoribb időszaka a 30-50 éves korosztály, ami összefüggésben állhat a terhességekkel, mivel sok nő esetében a kórkép ez idő alatt vagy azt követően alakul ki.

Összességében, mivel az autoimmun betegségek kialakulása összetett tényezők következménye, nincs egyértelmű recept a megelőzésükre, de a egészséges életmód és az immunrendszer védelme jelentős mértékben csökkentheti a rizikót. A rendszeres testmozgás, a megfelelő táplálkozás, a testsúly kontrollálása, valamint a dohányzás elkerülése mind hasznos lépések lehetnek a védekezés érdekében. Fontos a D-vitamin megfelelő szintjének fenntartása is, mivel az autoimmun betegségek esetén számos jótékony hatással bír. Azok számára, akiknél a családban előfordult autoimmun betegség, különösen figyelniük kell a prevenciós lépésekre.