Egy új kutatás szerint a szennyvíz elemzése forradalmi módszer lehet a fertőző betegségeket okozó baktériumok és vírusok nyomon követésében. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatócsoportja olyan mintákat vizsgált Budapest, Bologna, Koppenhága, Róma és Rotterdam szennyvízrendszeréből, amelyek révén a baktériumok közösségeinek változásait tudják elemezni.

A metagenomikai módszereknek köszönhetően a kutatók képesek több ezer potenciális patogén azonosítására is, amely alapvetően megváltoztathatja az egészségügyi megfigyelések gyakorlatát. Eddig a COVID-19 járvány idején használt PCR-módszerek csak egy adott kórokozót voltak képesek kimutatni, míg az új eljárás ugyanolyan hatékonyan képes egyszerre több különböző kórokozót is azonosítani.

A kutatás során a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepről gyűjtött minták mellett négy másik európai város (Bologna, Koppenhága, Róma és Rotterdam) szennyvizeit is elemezték, lehetővé téve a baktériumok közötti kölcsönhatások és dinamikák pontosabb megértését. A szennyvíz összetett környezet, amelybe emberek, állatok, növények, valamint a talajból és a csatornarendszer ökoszisztémájából származó baktériumok kerülnek, ezért az adatok kinyerése komoly kihívásokkal jár.

Csabai István vezetésével a kutatás célja nem csupán a már fennálló járványok nyomon követése, hanem a jövőbeli járványok megelőzése is. A szennyvízanalízis révén a kutatók nemcsak a jellemző baktériumgenomok rekonstrukciójára, hanem a potenciálisan veszélyes új kórokozók korai azonosítására is képesek. Ez az innovatív megközelítés kulcsszerepet játszhat a közegészségügy védelmében és a hatékony válaszok kidolgozásában a globális járványok idején.

Ezek az új módszerek új távlatokat nyithatnak meg a járványügyi figyelés és válaszadási stratégiák terén, a kutatók pedig már folyamatban lévő projekteket indítottak a szennyvízből származó egészségügyi adatok szélesebb körű felhasználása érdekében.