A brit író által jegyzett könyv, "A Budapesti Napok Vége", Budapest ostromáról és a holokausztról szól, és 80 év távlatából új fénybe helyezi a főváros történelmét. 1944-től a II. világháború végéig a városban zajló események éppen olyan fontosak, mint a nagy világpolitikai játszmák. Az író célja, hogy bemutassa a város történelmét az emberek, nem csupán egy történelmi keret perspektívájából.

A kötet a szemtanúk naplói és levelei alapján igyekszik megörökíteni Budapest belső fájdalmát, az ott élő emberek küzdelmeit. Az angol nyelven megjelent könyv sok brit, amerikai és európai olvasónak nyújt betekintést egy olyan kultúrába, amely sokuk számára ismeretlen.

A történet 1939-től 1945 tavaszáig, IV. Károly trónra lépésétől kezdődően meséli el a traumatikus eseményeket. Az író rávilágít arra, hogy sok brit és amerikai olvasó alig ismeri Magyarország történelmét, pedig Budapest ostroma és a holokauszt már régen a történelmünk részévé vált. A könyv a geopolitikai háttér és a személyes történetek keverékében tárgyalja az eseményeket.

A kötet három fő részre tagolódik: az első 1916-tól 1939-ig terjed, a második 1941-43-ig, majd a harmadik 1944-45 között a város drámai eseményeire fókuszál. Az első rész felvázolja a vörös és fehér terror időszakát, miközben a második rész a második magyar hadsereg tragédiáját és a keleti front eseményeit elemzi.

A könyv érdekessége, hogy a brit diplomáciai archívumokból merít, melyek számos eddig ismeretlen részletet táraztak fel, például Magyarország 1941 áprilisi nagykövetségét, ami szembeállítja a köztudatban élő képet a brit-magyar viszonyról. A brit diplomata, Owen O’Malley révén a brit nagykövetség titkos hírszerző állomásként is működött Budapest alatt, ami új megközelítésbe helyezi a diplomácia és kémkedés hihetetlen bonyolultságát ebben a sorsfordító időszakban.

A könyv fontos szempontja, hogy bemutatja a védekezésre és menekülésre tett erőfeszítéseket, valamint a magyar aristokráciának és brit diplomaták összefogásainak történetét, amely a lengyel katonák mentésére irányult. Ezen beszélgetések és kapcsolatok kiemelik Magyarország rendhagyó helyzetét a második világháború folyamán.

A szerző elmondta, hogy több forrást is felhasznált, köztük helyi archívumokat és személyes naplókat, amelyek betekintést adnak az emberek mindennapos életébe a háború alatt. Ezen naplók segítségével világosabb képet kaptunk arról is, hogyan próbálták a budapesti emberek túlélni a megszállás és a bombázások közepette a mindennapi életet.

Ez a könyv nem csupán a múlt feldolgozására, hanem a jövőre való figyelmeztető írás is, hiszen a történelmi események megértése segíthet abban, hogy elkerüljük a múlt hibáit, és megértsük az ország jelenlegi geopolitikai helyzetét is. A párhuzamok és kapcsolatok feltárása a történetben elengedhetetlen ahhoz, hogy a történelmi folyamatokat ne felejtsük el, és mindig emlékezzünk rájuk.