Világ

Vlagyimir Putyin próbára tenné a NATO 5. cikkelyét – Miért lehet ez a következő háború előzménye?

2025-04-02

Szerző: Réka

Ruben Brekelmans, a holland védelmi miniszter a közelmúltban Baarn városában tartott beszédében hangsúlyozta, hogy nehéz lenne elkülöníteni, vajon Oroszország csupán egy hadgyakorlatra készül-e, vagy már egy invázió előkészületeiről van szó. Az Ukrajna elleni támadás világosan megmutatta, hogy Putyin gesztusai mögött komoly szándékok rejlenek.

Hollandia biztonságát az atlanti szövetség garantálja; ennek értelmében, ha támadás érné az országot, az elvben minden NATO-tagország segítségére számíthatna. Brekelmans kiemelte, hogy Hollandia is felelősséget vállal, ha más tagállamot érne agresszió.

A német és dán hírszerzés információi szerint Putyin legkésőbb 2030-ig próbára akarja tenni a NATO kollektív biztonsági rendszerét. A dán katonai felderítés értesülései alapján Oroszország a közeljövőben, akár egy ukrajnai tűzszünet vagy békekötés után is, új háborút indíthat. Az orosz elnök többször is kinyilvánította, hogy vissza szeretné állítani a Szovjetunió egykori határait és befolyási övezeteit.

Bár Putyin elnök konkrét terveit nem ismerjük, a holland miniszter hangsúlyozta, hogy a következő ország, amelyet meg akar támadni, valószínűleg egy NATO-tagállam lesz. Erre utal, hogy az orosz gazdaság már jelentős mértékben átállt a haditermelésre, míg a háborúk során visszatérő katonák súlyos traumákat hoznak magukkal, amit a Kreml egy újabb konfliktus kirobbantásával próbálhat enyhíteni.

Brekelmans továbbá figyelmeztetett arra is, hogy szükség van olyan biztonsági garanciák kidolgozására, amelyek hosszú távon biztosíthatják Európa békéjét. Különös figyelmet kellene fordítani a politikai instabilitásokra is, mint például Donald Trump megválasztása, ami tovább növelheti a feszültségeket az öreg kontinensen.

A holland miniszter hangsúlyozta, hogy az ország már most is érzi az orosz hibrid hadviselés következményeit. A kórházakat és kikötőket érintő kibertámadások, az ismeretlen drónok megjelenése a katonai bázisok közelében, és a civilnek látszó hajók titkos felderítése az északi-tengeri szélfarmok környékén mind arra figyelmeztetnek, hogy Hollandia nem él békében, hanem a háború előtti szürke zónában létezik.

„Miközben még nem állunk hadban az oroszokkal, ők már most is aktívan jelen vannak a közelünkben, és a helyzet szinte még sosem volt ilyen drámai” – fogalmazott Brekelmans. A kérdés tehát nem az, hogy Oroszország lép-e, hanem inkább az, hogy mikor és milyen formában teszi ezt.