A Koppenhágai Egyetem Niels Bohr Intézetének tudósai egy új szuperföldet fedeztek fel, amely a K2-360b kódjellel rendelkezik. Ez a távoli exobolygó mindössze 1,6-szor nagyobb átmérőjű, mint a Föld, viszont a tömege 7,7-szerese a mi bolygónknak. Képzelje el, hogy az egész bolygó sűrűsége körülbelül 11 gramm/köbcentiméter, ami nagyjából úgy érződik, mintha ólomból lenne az egész – számolt be róla a Science Alert.

A kutatók a szuperföldek közé sorolják azokat az égitesteket, melyek tömege nagyobb a Földénél, de kisebb a Naprendszer legkisebb gázbolygójának tömegénél, ami körülbelül 15 földtömegnek felel meg. A K2-360b-nek valószínűleg volt egy gázóriás múltja, mielőtt túlságosan közel került volna a csillagához, így csak a magja maradt meg.

A legfrissebb mérések szerint a K2-360b a legnehezebb bolygó az ultrarövid periódusú szuperföldek között. Egy év a K2-360b-n mindössze 21 földi órát jelent, ami megdöbbentő gyorsaságot mutat az égitest mozgásában.

A K2-360b felfedezésére 2016-ban került sor, amikor a kutatók észrevették a bolygó árnyékát, ahogy a csillaga előtt elhaladt. Későbbi megfigyelések lehetővé tették a csillagászok számára, hogy pontosan meghatározzák a bolygó tömegét és sugarát, ami segített a sűrűségének kiszámításában. A 11 gramm/köbcentiméter sűrűség kétszerese a Föld 5,5 gramm/köbcentiméterének.

A felfedezett exobolygók között a TOI-4603b a legsűrűbb, 14,1 gramm/köbcentiméter sűrűséggel, azonban feltételezhető, hogy valójában nem is exobolygó, hanem inkább egy barna törpecsillag. Ezzel szemben a Kepler 51 rendszerben található exobolygók sűrűsége mindössze 0,03 gramm/köbcentiméter, ami olyan, mint a vattacukor.

A szakemberek úgy vélik, hogy a K2-360b-nek egy nagy vasmagja van, amely a bolygó teljes tömegének 48%-át teszi ki. Ez az információ a Scientific Reports című szaklapban jelent meg. A bolygó valószínűleg távolabb volt a csillagától, és az idő múlásával került közelebb. Ennek következtében a csillag szelektíven képes volt eltávolítani a légkört, így csak a tömör mag maradt.

Érdekesség, hogy a K2-360b nem egyedül áll a rendszerben – távolabb egy sokkal nagyobb bolygó, a K2-360c található, amely valószínűleg hasonló méretekkel és sűrűséggel rendelkezik, mint a Neptunusz. Alessandro Trani, az intézet asztrofizikusa szerint elképzelhető, hogy a K2-360c bolygó irányította közelebb a K2-360b-t a csillaghoz, ezzel különleges dinamikát alakítva ki a rendszerben. Az ilyen felfedezések új perspektívák elé tárják a bolygók és csillagok közötti kölcsönhatások megértését, ami a jövőbeli asztrobiológiai kutatások szempontjából is kulcsszerepet játszhat.