Rémület Afganisztánban: Stadionban kivégzés a tálibok jóvoltából!

November elején a kelet-afganisztáni Gardez város sportpályáján több ezer férfi gyűlt össze, hogy tanúja legyen a tálibok legújabb nyilvános kivégzésének. Az áldozat egy Mohammad Ajaz Aszad nevű férfi volt, akit a tálibok azzal vádoltak, hogy megölte egyik fegyveresüket. A kivégzést a kora reggeli órákban hajtották végre, és a rendezvényen magas rangú tálib tisztviselők is jelen voltak, köztük Sziradzsuddin Hakkáni belügyminiszter is. A nézők számára a tálibok megtiltották, hogy bármilyen felvételt készítsenek a helyszínen, így a brutális események örökre titokban maradhattak.

Szemtanúk beszámolói szerint a férfi kivégzése rendkívül brutalitásra emlékeztetett. A tálibok közleménye szerint az eljárás a „megtorlási parancs kiadását és jóváhagyását” megelőzően többszöri kivizsgálást is magában foglalt. Az emberi jogi szervezetek, sőt az ENSZ is elítélte a nyilvános kivégzéseket, amelyeket az emberi jogok súlyos megsértéseként értékelnek.

A tálibok 2021 augusztusában tértek vissza a hatalomra Afganisztánban, akkor azt ígérték, hogy nem folytatják az 1996-2001 közötti brutális uralkodást. Ennek ellenére a nyilvános kivégzések száma folyamatosan nő, az idei kivégzés már a hatodik volt az elmúlt két évben, és az elsőt 2022 decemberében hajtották végre. Azóta több hasonló eset is történt, például február elején Sheberghan városában, ahol szintén kivégeztek egy férfit.

Afganisztán új vezetése nemcsak a nyilvános kivégzéseket hozta vissza, hanem a testi fenyítéseket is. Hibatullah Ahundzáda, a tálibok legfelsőbb vezetője márciusban bejelentette, hogy a nőket megkövezéssel büntetik házasságtörés esetén. A Human Rights Watch szerint ezek a nyilvános kivégzések és súlyos büntetések félelmet keltenek a lakosságban, és ellentétesek Afganisztán nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel.

Továbbra is egyre gyakrabban olvashatunk a brutális büntetések végrehajtásáról a nemzetközi sajtóban. Júliusban több mint 63 embert, köztük 14 nőt korbácsoltak meg Észak-Afganisztánban. A kivégzések és a testi fenyítések mögött álló vádak között szerepel a homoszexualitás, házasságtörés és más erkölcstelen kapcsolatok.

A tálibok a hatalomátvétel óta folyamatosan szigorítják a szabályokat, eddig több mint 70 új törvényt vezettek be, amelyek az oktatási rendszert is érintik. A lányok oktatásának korlátozása mellett a női tanárok is kikoptak a rendszerből, helyüket jellemzően férfi tanárok vették át. Az oktatási anyagokból nemcsak a művészeteket, hanem az emberi jogokra vonatkozó tartalmakat is eltüntették, helyüket tálib narratívákat érvényesítő vallási anyagokkal töltötték ki.

Az oktatási intézményekben a szigorú rend és a testi fenyítések bevezetése kialakította azt a légkört, ahol a diákokat rendszeresen megbüntetik. A helyi diákok arról számoltak be, hogy mobiltelefon használatért vagy a tálibok által előírt hajviselet és öltözködés megszegéséért bántalmazzák őket.

Bár sok afgán visszatérve arról számol be, hogy a helyzet a fővárosban sok szempontból javult, a nyilvános kivégzések és brutális büntetések rendszerének visszatérése ijesztő képet fest Afganisztán jövőjéről. Az ország nemzeti identitása és jogi keretei folyamatosan csorbulnak, ami komoly nemzetközi figyelmet és beavatkozást igényel.