Balogh István, Magyarország állandó NATO-képviselője, a közelmúltban bemutatta Magyarország legújabb térképét, amelyben Horvátország egyes területeit bemutató elképzelés található. A horvát index.hr hírportál értesülései szerint, a térkép kiadása óriási felháborodást keltett Horvátországban, Gordan Grlić Radman külügyminiszter határozottan elítélte a Magyarországon készült „Nemzeti Atlasz” gesztusát.

Grlić Radman az X-en osztotta meg véleményét a térképről: „Teljesen elfogadhatatlan, hogy egy NATO-szövetséges ország állandó képviselője karácsonyi ajándékként adja át a NATO brüsszeli képviselőinek ezt a vitatható atlaszt.” Az új térképek és azok kísérő szövegei, amelyek érintetlenül hagyják a történelmi költöztetés vitáit, nemcsak Horvátország, hanem más szomszédos országok, például Románia, Szlovákia és Szlovénia érzékenységét is sérthetik.

A horvát sajtó emlékeztetett rá, hogy Magyarország kormányának területi utalásai Horvátországra már régóta aggasztják a szomszédos államokat. Orbán Viktor miniszterelnök 2022-es „Nagy-Magyarország” mintázatú sálja, amelyet azóta sokan vitattak, tovább fokozta a feszültséget.

Ezen túlmenően 2019-ben a Magyar Kormány Nemzetközi Kommunikációs Hivatala Twitteren közzétette Magyarország történelmi térképét, mely Szlovénia jelentős részét, valamint Horvátország egyes részeit is magában foglalta. A térkép körüli problémák és a szomszédos országokkal folytatott diskurzus azóta is viharos vitákat generált.

Orbán Viktor 2020-ban egy emlékművet avatott fel a trianoni egyezmény aláírásának századik évfordulója alkalmából, amelyhez kapcsolódóan több ellentmondásos felirat is megjelent. Ilyen események érzékenyíthetik a horvát közvéleményt, hiszen az emléktáblán lévő feliratok, mint például a „Fiume – Tengerre, magyar!” nemcsak a magyar, hanem a horvát identitásra is hatással vannak.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2020-as nyilatkozatában „fake news gyárnak” nevezte a horvát média egy részét, jelezve, hogy a horvát lapok folyamatosan szenzációhajhász módon igyekeznek szítani a feszültséget két szomszédos nemzet között.

A legfrissebb incidens csak egy az említett események sorából, és kérdéses, hogy a közelgő politikai tárgyalások hogyan érintik majd a két ország viszonyát. A geopolitikai helyzet a közelmúltban, az ukrajnai háború árnyékában különösen élessé vált, így a hasonló feszült helyzetek nemcsak baráti, hanem biztonsági szempontból is problémát jelentenek. A kérdésekről folytatott párbeszéd és a transzatlanti szövetségesek közötti együttműködés rendkívül fontos feladat a jövő szempontjából.