A magyar politikai életet mostanában a lehallgatások és a kiszivárgott hangfelvételek uralják, de a gazdaság iránt érdeklődők sem maradhatnak információk nélkül. Az ország jövőbeli költségvetésének tervezete árulkodik arról, hogy a kormány nem riad vissza az adóemeléstől. A büdzsé tervezetében szereplő tervek szerint bár egyes juttatásokat megszüntetnek, a várhatóan növekvő áfa- és jövedelemadó-bevételek reménye mégiscsak vonzó lehet számukra.

A kormány bejelentette, hogy jövő januártól havi 150 ezer forintos lakhatási támogatást nyújtanak, ám ez még mindig kérdéses, hogy hányan élnek majd ezzel a lehetőséggel. Különösen, amikor a Magyar Államkincstár egy új, MLM-szerű modellt vezetett be, amely lehetőséget kínál arra, hogy azok, akik öt új befektetőt hoznak, százezer forintot kapnak állampapírok vásárlására.

Eközben az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzései szerint Magyarország gazdasági kilátásai rendkívül gyengék lesznek az elkövetkező évben, messze elmaradva az EU átlagos növekedési mutatóitól. A kormány által kitűzött 3%-os növekedési cél helyett mindössze 1,8% várható a következő időszakban.

Egyre növekvő aggodalommal figyelhetjük, hogy mit hoz az amerikai politikában Donald Trump újraérkezése. The Trump-elnökség potenciálisan serkentheti globálisan a gazdaságot, de attól tartanak, hogy a vámháborúk és az immigrációs korlátozások negatívan befolyásolják a magyar gazdaságot. A CIB Bank előrejelzései szerint, ha a Trump-adminisztráció valóban komolyan veszi politikáját, annak következményei 2027 körül éreztetik hatásukat a magyar gazdaságban.

A helyzetet tovább súlyosbítja a magyar gazdaságra rendkívül fontos német vállalatok növekvő pesszimizmusa. Egy friss felmérés szerint a német cégek, amelyek Magyarországon működnek, egyre inkább aggódnak a jogbiztonságért és a kedvezőtlen gazdasági környezetért.

Emellett a Habitat for Humanity jelentése szerint körülbelül 2,8 millió ember él Magyarországon lakhatási szegénységben, ami egy jelentős probléma a szociális ellátórendszer számára. A kormány ugyan beismerte a lakhatási szegénység létezését, de a megoldások inkább csak a régi tervek újraértelmezését jelentik.

A rezsiköltségek mesterségesen alacsonyan tartása és az elöregedő infrastruktúra együtt olyan helyzetet teremtett, amelyben a kormány bejáratott új programjaira nagyon hosszú időn keresztül van szükség, hogy megoldható legyen a lakhatási válság. Az elmúlt évtizedekben 2,3 milliárd köbméter ivóvíz veszett kárba az elavult csatornahálózat miatt.

Ráadásul a legfrissebb inflációs adatok 3,2%-os emelkedést mutatnak, aminek során az élelmiszerek drágulása a legmagasabb szinten van eddig az évben. Miközben a telekommunikációs és egészségügyi szolgáltatások árai csökkentek, a várható további áremelkedések kérdésesek.

A GKI felmérése alapján sokan irreálisan magas inflációs rátát becsülnek, általában 20-30%-ra, ami a magyar emberek élelmiszerárakkal kapcsolatos tapasztalataiból fakad. A kormánynak sürgősen cselekednie kell a gazdasági stratégiájának átdolgozása érdekében, különös figyelmet fordítva a gyógyszeriparra és a klinikai vizsgálatokra, amelyek segíthetik a gazdasági helyzet javítását.