A magyar monetáris politika új szakaszba lépett, ahogy Orbán Viktor erről beszélt a Kossuth Rádióban. A jegybank éléről távozó Matolcsy György helyére Varga Mihály került, aki a miniszterelnök szerint tapasztalt és higgadt közgazdász. Matolcsy távozása több változást is magával hoz, beleértve a kormány szerkezetének átalakítását is január elsejétől.

Matolcsy György máris optimista előrejelzésekkel rukkolt elő, hogy az elkövetkezendő évek a legjobbak lesznek Magyarország számára, azonban felmerültek olyan hírek is, miszerint a Matolcsy család a vagyonának megóvására törekszik a politikai viharok elkerülése érdekében.

Az új jegybankelnök kinevezésének piaci reakciója vegyes, a forint gyenge pozíciója változni látszik, mivel a hírek pozitív elmozdulást idéztek elő, azonban a befektetők előszeretettel figyelik a további fejleményeket.

Az új kinevezés előtt azonban a Moody’s nemzetközi hitelminősítő negatívra rontotta a magyar államadós-besorolás jövőbeli kilátásait, amely az Uniós források elvesztésével és az államháztartás romlásával magyarázható. A kormány a bizalom helyreállítására összpontosít, és különböző intézkedésekkel próbálja ösztönözni a helyi gazdaságot, a háztartások fogyasztását és a vállalkozások beruházásait.

Egy új akcióterv keretében 4000 milliárd forintos élénkítő csomagot vágtak az asztalra, ami a jövedelmek vásárlóerejének növelésére, a lakhatás megfizethetőségének javítására és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) megerősítésére összpontosít. Az infláció hétöznapi terhekkel nehezedik mind a munkavállalókra, mind a vállalatok finanszírozására. Az első lépés a bérek növelése, amely a szakszervezetek és a kormány közötti megállapodás keretében történik.

2025-től a minimálbér emelkedése várható, ami kedvező hatással lehet a vásárlóerőre, de közben a gazdasági növekedés ütemével is összhangban kell lennie, hogy a kormány tervei valóra váljanak. A munkaadók azonban aggódnak az emelkedő költségek miatt, és nem kizárt, hogy a bérnövekedést a technológiai fejlesztésekbe való befektetésekkel próbálják áthidalni.

A gazdasági helyzet tehát nemcsak új vezetők, hanem új kihívások elé is állítja a magyar kormányt. A lakhatási válság még mindig komoly problémát jelent, mivel a bérleti díjak és a rezsi terhei egyre több családnak okoznak anyagi nehézségeket. A Habitat for Humanity adatai alapján az ország lakosságának egy jelentős része él lakhatási szegénységben, és a kormány eddigi intézkedései nem bizonyulnak elegendőnek a probléma megoldására.

Ahogy közeledünk a jövő évi választásokhoz, a politikai és gazdasági feszültségek várhatóan tovább nőnek, és a kormányzatnak sürgős és hatékony megoldásokat kell találnia a kialakult helyzetre. Miközben a gazdasági jelek vegyesek, a közelgő változások új lehetőségeket kínálnak, de komoly felelősség is hárul a vezetőkre, hogy a lakosság megbízását elnyerhessék.