2025. március 26-27-én Győrben találkoznak a legjelentősebb hazai OEM-ek, vevők és beszállítók – erős szakmai program, állófogadás, gyárlátogatás, networking és szálláslehetőség!

A munkaerőpiacok jelentős átalakuláson mennek keresztül, amelynek egyik mozgatórugója a robotizáció és automatizáció. Egyre több szakértő figyelmeztet arra, hogy a munkavégzés jövője forradalmasodhat, amely különösen érzékenyen érintheti a fiatalokat és az időseket egyaránt. Az izraeli tudós, Moshe Y. Vardi már egy évtizede arról beszél, hogy 30 év múlva a világ népességének több mint fele munkanélküli lehet a gépesítés következtében.

Szerencsére ez a jóslat eddig nem vált valóra. Ugyanakkor az évek múlásával nyilvánvalóvá vált, hogy a jövőben olyan technológiai áttörések várhatók, amelyek megváltoztatják a társadalom működését. A biotechnológiai fejlődés, különösen az öregedés területén, új lehetőségeket teremtet a kortársi kihívások kezelésére, beleértve a rehabilitációs technológiák fejlesztését is.

Például Japánban már elérhetőek az exoskeletonok, amelyek segítenek a fizikai munkavégzés során, ezáltal az idősek is aktív szereplői lehetnek a munkaerőpiacnak. Az időskorisan felmerülő egészségügyi problémákat, mint például a halláscsökkenést és a mozgásszervi nehézségeket, új, innovatív megoldásokkal lehet kezelni. A technológia fejlődése lehetővé tette, hogy a fogyatékossággal élők is egyre inkább részt vegyenek a munka világában.

A huszadik század második felére a világ számos országában megjelentek a férfi és női hadirokkantak, sokan közülük fiatalok voltak, akik a háborúk következtében váltak fogyatékossággal élővé. A Brit Haditengerészet például 1,5 millió sebesült katonát nevelt fel az első világháború alatt, akik közül sokan amputált lábakkal tértek haza. A társadalmi megítélésük és jogi helyzetük radikálisan megváltozott az évtizedek folyamán.

Barátai közül sokan próbálták kezelni a hatásait a társadalomban, amelyben éltek. A második világháború után a Ratkó-unokák generációja a leglényegesebb kihívást jelentette a nyugdíjrendszerre. A fiatalkori hadirokkantak problémáival egyre inkább a társadalom figyelme is foglalkoztatott, hiszen az ő létük a munkaerőpiaci elvárásokkal is felértékelődött.

Az idősebbek természetszerűleg tapasztalják az életkor növekedésével járó kihívásokat, azonban ma már nemcsak befogadó, hanem aktív szereplőkként állnak helyt a munka világában is. Paul McCartney, a híres ex-Beatles, 82 éves fejével teltházas koncerteket ad, és a legidősebb jógaoktatók között jelenleg egy 90 éves japán nő, aki nem tervez nyugdíjba vonulni.

Ahogy az ENSZ megállapította, az szuperöreg társadalomnak számít, ahol a lakosság negyede 65 év feletti, Japán ezt a 2012-es évre már elérte, és itt különösen a technológiai fejlődés eredményeként a hosszú élet lehetőségéről beszélhetünk.

Fontos tehát, hogy a közeljövő igényeinek megfelelően új technológiákat alkalmazzunk a rehabilitációs folyamatokban, amelyek az idősödés és a fenntarthatóság szempontjából is kulcsszerepet játszanak. A technológiai fejlődés nem csupán a munkaerőpiac átalakulásához, hanem a társadalmi ügyek jövőjéhez is hozzájárulhat, beleértve a foglalkoztatás kérdéseit is. Az automatizálás elkerülhetetlen, és a nyugdíjrendszerek szempontjából is jelentős kihívásokat rejt magában.

A növekedő népesség és a gazdasági erőforrások korlátozottsága miatt a munkaerőpiac válságos helyzetbe juthat. A legújabb kutatások szerint a munkanélküliség egyre inkább elérheti a fiatalabb generáció tagjait, a gépesítés és az automatizálás miatt. Emellett a globális öregedés miatt a fiatal munkaerő számának csökkenése sürgető kérdésekké válhat a világ minden táján. A jövő munkahelyeiért folytatott verseny folyamatait folyamatosan figyelni kell, hogy a fejlődés folyamata követhető legyen.