„Történelmi győzelem” – gratulált hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök Herbert Kicklnek, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökének. A Szabadságpárt az osztrák parlamenti választáson először végzett az első helyen, ami jelentős változásokat jelez az osztrák politikai tájban. A választások utáni helyzet azonban rendkívül bonyolult, mivel Kicklnek eddig nem sikerült kancellárrá válnia.

Az FPÖ 28,9%-os eredménnyel zárta a választásokat, míg a jobbközép Osztrák Néppárt (ÖVP) 26,3%-ot, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) pedig 21,1%-ot szerzett. A kisebb pártok között a liberális Új Ausztria (NEOS) 9,2%-kal a legsikeresebb, míg a Zöldek 8,3%-kal csak a harmadik legjobb eredményt érték el a 2019-es eredményekhez képest. A választási részvétel 78% volt.

A politológiai elemzések rámutattak, hogy a Szabadságpárt sikerei főként az ÖVP-től átszavazó választóknak köszönhetőek. Ugyanakkor a szocialisták támogatottsága tartósnak tűnik, részben a Zöldektől elcsábított szavazóknak is köszönhetően.

A legnagyobb kihívás most a kormányalakítás, amely kiterjedt koalíciót igényelne. Az FPÖ és az ÖVP összefogása tűnik a leglogikusabb megoldásnak, mivel együtt akár 108 képviselőt tudnának felmutatni a 183 fős alsóházban. Herbert Kickl azonban eddig is csaknem biztosra vette, hogy Karl Nehammer, az ÖVP kancellárja nem fog vele egyesülni, mivel szerintük a Szabadságpárt politikai ideológiája túlságosan szélsőséges.

A helyzet bonyolódik, mivel Nehammer és Kickl között már korábban feszültségek alakultak ki, különösen egy belügyminisztériumi razzia kapcsán, amikor a Szabadságpárt belső ügyekkel gyanúsította az osztrák hírszerzést.

Alexander Van der Bellen, az osztrák köztársasági elnök is figyelmeztetett, hogy a jövőbeni kormánynak tiszteletben kell tartania a liberális demokrácia alapelveit, mint a jogállamiságot és az emberi jogokat.

Számos spekuláció merült fel az FPÖ szerepével kapcsolatban a kormányban; Kickl szélsőséges programja, amely deportálná a bevándorló hátterű osztrák állampolgárokat, súlyosbítja a helyzetet. Ráadásul a zöldek is megpróbálják megkeresni a kormánykoalícióhoz való csatlakozás módját, ami új politikai dinamikákat eredményezhet.

Ha az FPÖ hatalomra kerül, az EU-s politikák, különösen a migrációval kapcsolatos döntések jelentős mértékben megváltozhatnak. Az FPÖ politika szigorú kerítésekre és ellenőrzésekre fókuszál, amelyek amelyre már számos tagállam is szólít. A jövő osztrák kormánynak tehát nemcsak az országon belüli politikát kellene irányítania, hanem a nemzetközi kapcsolatrendszerét is, amely továbbra is ellentmondásos és vitatott maradhat.

Horváthország schengeni csatlakozása is felvetheti a kérdéseket, különösen a belső határok ellenőrzésével kapcsolatban, amelyről az osztrák kormány már tett utalásokat. Az eredmények és a kormányalakítási tárgyalások eredményeképpen a migráció kérdése előtt egyre égetőbbé válik, így az új osztrák kormány megjelenése talán új irányokat hozhat az európai politikában is.