Idén májusban háromnapos látogatáson járt Magyarországon a kínai államfő, Hszi Csin-ping, majd júliusban Orbán Viktor miniszterelnök látogatta meg őt Pekingben a békemissziója keretében.

Horváth Levente, az Eurasia Központ igazgatója hangsúlyozta, hogy a magyar–kínai diplomáciai kapcsolatok a 2010-ben bevezetett keleti nyitás programja keretében egyre szorosabbá váltak. 2012 óta a Kína–Közép-Kelet-Európa együttműködéssel, amelynek keretében évente megrendezésre kerülnek miniszterelnöki csúcstalálkozók, politikai szinten is felemelkedett a két ország viszonya. A magyar keleti nyitás és a kínai nyugati nyitás törekvései találkoztak.

Horváth Levente kiemelte, hogy az elmúlt tizennégy évben a keleti nyitás következtében a magyar export Kínába megduplázódott, míg a magyar import háromszorosára nőtt. Az ázsiai befektetések aránya a Magyarországra érkező külföldi tőke összértékén belül 2014-től mára 18-19%-ról 34%-ra emelkedett.

A kínai befektetések révén csaknem 25,000 új munkahely jön létre, és a magyar vállalatok lehetőséget kapnak arra, hogy a nagy értékláncok beszállítóivá váljanak. Fontos megemlíteni, hogy a Magyarországra érkező kínai nagybefektetések a zöldenergia jövőbeli megatrendjeinek élharcosai, hozzájárulva ezzel a lithium-ion akkumulátorokat gyártó országok közötti rangsorunk emelkedéséhez, ahol Magyarország a harmadik helyen áll.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által szervezett Eurázsia Fórum keretében Matolcsy György kifejtette, hogy az 500 éves atlanti korszak végéhez közeledve egy új, 500 éves Eurázsia-korszak áll nála, amelyben Kína szerepe kiemelkedő. A világgazdaság súlypontja ismét kelet felé tolódik, mivel az ázsiai országok GDP-jének növekedése az előrejelzések szerint 2030-ra a világ teljes GDP-jének 58%-át fogja képviselni.

A fórumon elhangzott, hogy Magyarország már most is Kína egyik legfontosabb logisztikai központjává vált, és a kínai turisták egyre többet költenek hazánkban, hozzájárulva a gazdasági fejlődéshez. Az oktatási és kulturális együttműködések további bővülése várható, különösen a budapesti és a kínai közvetlen légi járatok számának növekedésével, amelyek már most is hét kínai nagyvárosba, köztük Pekingbe és Sanghajba közlekednek.

A jövőbeni magyar–kínai kapcsolatok erősödése érdekében az MNB programjai és együttműködései folytatódni fognak, amely 2025-re a Budapest–Belgrád vasútvonal befejezésével jelentős mérföldkőhöz érkezik, és a térség gazdasági együttműködésének erősödését is elősegíti. Magyarország tehát nem csupán a nyugati, hanem a keleti világ fontos központjává válhat.