Az NMHH (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) legfrissebb felmérése szerint a tévé továbbra is a legkedveltebb médium Magyarországon, hiszen a 18-79 éves felnőttek 71%-a naponta bekapcsolja a készüléket. Ezt követi a közösségi média 66%-kal, míg az online és nyomtatott sajtó jóval hátrébb áll a népszerűségi rangsorban.

A kutatás érdekes eredménye, hogy a megkérdezettek csupán 8%-a nem fogyaszt napi szinten semmilyen médiatartalmat, míg a többi válaszadó rendszeresen tájékozódik a különböző médiumokon keresztül.

A tévé, mint a legmegbízhatóbb forrás, jónak bizonyult, 35% tekintette a legnagyobb hitelességű médiumként a politikai hírek közvetítése során, míg a nyomtatott sajtót a legkevésbé megbízhatónak ítélték a válaszadók. A fiatalabb generáció, különösen a 18-29 évesek körében, a legmagasabb bizalmat élvezi a televízió, de az idősebbek egyre kritikusabbak a közvetítések tartalmával kapcsolatban.

Mindazonáltal a politikai hírek esetében a közösségi média sem marad le, hiszen a megkérdezettek 72%-a jelezte, hogy a közösségi médiát egyértelműen elfogultnak tartja. Az online hírportálok a második legmegbízhatóbb forrásnak bizonyultak a politikai hírek terén, amely jól példázza az új médiák térnyerését a hagyományos csatornákkal szemben.

A kutatás emeli ki, hogy a közönség kiemelik a független média iránti igényt: 78%-uk fontosnak tartja, hogy a sajtó politikai hatásoktól mentes legyen. Ez egyértelmű jelzés a médiapiac szereplőinek, hogy a függetlenség kulcsfontosságú a mai kor információs társadalmában.

A felmérés továbbá arra is rámutat, hogy a dezinformáció terjedése továbbra is problémát jelent, mivel a felnőtt magyar lakosság 90%-a találkozott már hamis információval, amely 86%-ban online hírportálokon vagy közösségi médiában bukkant fel. Az ilyen hamis információk háromnegyede politikai nézetekkel függött össze, ami rávilágít a politikai diskurzusokban való manipulálásra.

A kutatás megfigyelése szerint az álhírek az életkor előrehaladtával egyre nehezebben észlelhetők. A fiatalabb korosztályok gyakran nem tudják megkülönböztetni az igaz híreket a hamisítványoktól. Érdekes, hogy a válaszadó felnőttek minimum 4%-a csak elenyészően jelzi a médiabesorolások során a kormányzati vagy politikai platformok által terjesztett hamis információkat.

Mindezek ellenére a kutatás kiderítette, hogy a mesterséges intelligencia szerepét a közönség többnyire semlegesnek értékeli, számos pozitív tényező mellett, mint például a munkaidő csökkenése. Ugyanakkor aggályokat is keltett a mesterséges intelligencia által generált álhírek emelkedése, amely a jövőben még nagyobb figyelmet igényel az objektív tájékoztatás érdekében.