Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója legutóbbi előadásában kiemelte, hogy a modern gyógyszereknek köszönhetően több betegség gyógyulási esélyei jelentősen javultak a múlt évekhez képest. Például az áttétes tumorok kezelésében elért eredmények radikális változást hoztak, míg korábban sok eset halálos kimenetelű volt, most pedig ezek a betegségek krónikus szintre csökkentek, mint például a diabétesz és a HIV-fertőzés esetében.

A gyógyszerfejlesztés bonyodalmai

Az új gyógyszerek kifejlesztése 10-15 évet vesz igénybe és költségeik átlagosan 2,3 milliárd dollárra rúgnak, amely 1 milliárd dollárral magasabb, mint a tíz évvel ezelőtti átlag. Wintermantel Péter, a Novartis Hungária Kft. kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője elmondta, hogy az 1-es klinikai fázisból mindössze 14%-uk jut el a gyártásig, és csak minden ötödik gyógyszer hozza vissza az árát, ami magyarázatot ad a költséges új készítmények árazására. A gyártóknak a kutatás-fejlesztés költségeit akkor is állniuk kell, ha a fejlesztés végül nem eredményez terméket.

A gyógyszerfinanszírozás nehézségei

Szalóki Katalin már említette, hogy ha a NEAK befogadja a gyógyszert, akkor általában 10 éven keresztül azon az áron lehet forgalmazni. Ezen kívül, ha egy gyógyszer nem esik a befogadási körbe, akkor az egyedi méltányosság alá tartozik, ami megint csak magasabb állami költségeket jelent. A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) elnöke, Harsányi András arról beszélt, hogy a németországi gyakorlat ezzel szemben sokkal gyorsabb, mivel az EMA engedélyezés után a gyógyszerek befogadása szinte automatikus, és egy év tapasztalata után a biztosítók újratárgyalják a finanszírozási feltételeket.

Rételjes üzletágak veszélyben

A gyógyszerkiadások a magyar egészségügyi költségvetés 15-20%-át teszik ki, ám elmaradnak az EU-s átlagtól. Harsányi András hangsúlyozta, hogy ha növelnénk az egészségügyi költéseket, akkor a gyógyszerek elérhetősége is javulna az országban. Jelenleg a magyar betegek a nyugat-európai országokhoz képest kedvezőtlenebb kilátásokkal rendelkeznek, és bizonyos diagnózisok esetén magasabb a gyógyulási lehetőségek ára.

A digitalizáció előnyei

Galambos Vanda, a Roche Magyarország Egészségpolitikai Központjának vezetője megemlítette, hogy a digitalizáció terén Magyarország még mindig előnyben van néhány más országot illetően, köszönhetően a központilag elérhető betegadatoknak, amelyek segítik a diagnózisok és a kezelési folyamatok nyomon követését.

Az extraprofitadó árnyoldala

A lakosság egészségtudatosságának növelése kulcsszerepet játszik a megelőzhető halálozások csökkentésében. Galambos Vanda rámutatott, hogy a dohány- és alkoholfogyasztás könnyű hozzáférhetősége rontja a közegészségi mutatókat, hiszen a magyarok ezekhez a termékekhez alacsony áron juthatnak hozzá. Ugyanakkor az extraprofitadó a gyógyszeripar terheit növeli. Szalóki Katalin elmondta, hogy 2025-től a gyógyszeripart érintő 40%-os különadó 20%-ra csökken, amely 50 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésnek, de emellett a hazai kutatás-fejlesztésből 10 milliárd forint hasznosulhat a gazdaság szintjén.

A jövő kérdése

A gyógyszeripari szereplők aggódnak a fenntarthatóság miatt, hiszen bizonyos termékek forgalmazása nem lesz életképes a 40%-os különadó mellett. Ha a helyzet változatlan marad, az egyes vállalatok csökkenthetik jelenlétüket Magyarországon, és a kutatás-fejlesztési központjaikat áthelyezhetik olyan országokba, ahol kedvezőbb feltételek várják őket. Az AIPM képviselői arra figyelmeztettek, hogy a helyzet nem egyik napról a másikra fog kibontakozni, de már most is vannak jelek a szektorban, amelyek aggasztó jövőt jeleznek.