Ahogy az ünnepek közelednek, fontos, hogy megértsük, mit eszünk és miért – mondja Vanessa Scaringi, evészavar szakértő pszichológus. A karácsonyi időszak gyakran okoz stresszt és szorongást az étkezési szokások miatt, de van lehetőség arra, hogy lassítsunk és tudatosabban kapcsolódjunk az ételeinkhez.

A legtöbb ember hajlamos megfeledkezni arról, hogy az étkezés nemcsak fizikai szükséglet, hanem érzelmi reakció is. Az étkezési szokásaink gyakran tükrözik az érzelmi állapotunkat: ha boldogok vagyunk, hajlamosak vagyunk bőségesebben enni, míg stresszes időszakokban az étkezés is megváltozhat, akár túlzásba is eshetünk. Az ünnepek alatt ez különösen érezhető, amikor a családi összejövetelek és a finom ételek körül keringő érzelmek felerősítik ezeket a tendenciákat.

De mi történne, ha megszűnne az érzelmi evéssel kapcsolatos stigma? Ez nemcsak a lelki egészségünkre, hanem a társadalmi kapcsolatokra is pozitív hatással lenne. Elképzelhető, hogy ez az ünnepi időszak nemcsak a bűntudat csökkentéséről szólna, hanem arról is, hogy hogyan találhatunk örömet az étkezésben anélkül, hogy bármiféle ítéletet mondanánk magunk felett.

Fontos, hogy tudatosan figyeljünk az étkezési szokásainkra, és megértsük, hogy az étkezés mögött sokszor mélyebb érzelmek húzódnak. Ha azt tapasztaljuk, hogy evés közben kevésbé figyelünk önmagunkra, vagy kompenzáljuk a stresszt étellel, fontos, hogy ezt felismerjük. A pszichológusok szerint lehetőség van arra, hogy az evés ne legyen az egyetlen megküzdési forma számunkra. Mivel az érzelmi evés sokszor a napi stressz és a szorongás kezelésének eszközeként működik, érdemes alternatív módszereket is keresni – mint például a meditáció, a mozgás, vagy akár a hobbik űzése.

Amennyiben képesek vagyunk elengedni a diéta kultúrájából fakadó korlátokat, sokkal egészségesebb kapcsolatot alakíthatunk ki az ételekkel. Lehetőség van arra, hogy az ételeket felfogjuk nemcsak tápanyagforrásnak, hanem az élvezet és a társasági élet forrásának is.

Ha pedig éppen az ünnepek alatt tapasztaljuk, hogy hajlamosabbak vagyunk az érzelmi evésre, akkor ahelyett, hogy bűntudatot éreznénk, próbáljunk kíváncsisággal és önelfogadással hozzáállni ehhez a helyzethez. Az ételek nem „jók” vagy „rosszak”, hanem a mi érzéseink és kapcsolataink részei. Jobb azt tudatosítani, hogy az étkezés egy átmeneti állapot, és ha szükségünk van a kényeztető ételekre, akkor ezt fogadjuk el önmagunkkal szemben.

Végül, ez az ünnepi időszak lehetőséget ad arra is, hogy tudatosabban élvezzük az étkezéseinket, és elengedjük a bűntudatot. Az ünnep nem csupán a tűzijátékok és az ajándékok ideje, hanem annak is, hogy megértsük magunkat és kapcsolatainkat az étkezéssel.