Miért figyeltek gyanús figurák drónokkal a Barátság kőolajvezeték környékén, és valós veszélyt jelent-e a szabotázs?
2024-12-04
Szerző: Levente
A szlovák rendőrök a múlt keddi napon próbáltak megállítani egy ukrán–magyar állampolgárságú férfit a kelet-szlovákiai Nagymihály városában, aki viszont menekülni próbált. Ezt követően autós üldözés alakult ki, amely végül arra vezetett, hogy a rendőrök leszorították az autóját az útról. Az autóban drónokat találtak, míg a férfi lakóhelyén, egy házkutatás során, további drónokat, SIM-kártyákat, símaszkokat, parókákat, valamint a kritikus infrastruktúrát ábrázoló térképeket foglaltak le.
A rendőrök elfogtak egy másik férfit is, és Matúš Šutaj Eštok szlovák belügyminiszter tájékoztatása szerint több olyan eszközt találtak náluk, amelyek alkalmasak megfigyelésre, beleértve mobiltelefonokat, képi és hangrögzítő eszközöket, adathordozókat, zavaró berendezéseket, hőkamerákat, és olyan éjjellátó készülékeket, amelyek katonai célokra is használhatóak voltak. Egy golyóálló mellény is a birtokukban volt.
A szlovák hatóságok a hétvégén jelentették, hogy terrortámadás előkészületeire utaló jeleket észleltek a Barátság kőolajvezeték közelében, amely közvetlen hatással lehet Magyarországra is. Meglepetés volt azonban, amikor a szlovák rendőrök az őrizetbe vett személyeket szabadon engedték, majd két férfit kiutasítottak Szlovákiából; egyikük, aki kettős állampolgár, Magyarországra, míg a másik az ukrán hatóságoknak került átadásra. Jogellenes cselekmények miatt nem emeltek vádat ellenük.
A Barátság kőolajvezeték (oroszul: „Druzsba”) az egyik legnagyobb kőolajvezeték-rendszer a világon, amely Kelet-Európát és Nyugat-Európát köti össze, jelentős szerepet játszva az orosz kőolaj exportjában. A vezetékek különböző országokon haladnak át, köztük Belaruszon, Ukrajnán, Magyarországon, Szlovákián, Csehországon, Németországon és Lengyelországon. Évente több mint 1 millió hordó kőolajat is képesek szállítani.
A kőolajimport és -feldolgozás 2023-tól az uniós szankciók miatt tiltott, kivéve a Mol és leányvállalata, a Slovnaft, valamint a csehországi litvínnovi kőolajfinomító. Ukrajna 2029-ig továbbra is szállíthat orosz kőolajat Magyarországra és Szlovákiába nemzetközi szerződések keretén belül.
A Barátság kőolajvezeték kritikus infrastruktúrának számít, mivel annak megrongálódása súlyos következményekkel járhat az emberek életére és az ország biztonságára nézve. A kritikus infrastruktúrák közé tartoznak a villamosenergia- és földgáz-hálózatok, vízművek, adatok továbbító rendszerei és kommunikációs hálózatok is.
A hír, miszerint a Barátság vezeték ellen szabotázsakciót terveznek, számos kérdést vet fel, például ha a két férfi részt vett egy szabotázsakció előkészítésében, miért engedték el őket? Miért hozta nyilvánosságra a belügyminiszter ezeket az információkat, ha bűnügyi eljárás sem indult? Kinek és miért állna érdekében a Barátság ellen egy szabotázs művelet?
A rendőrségi közlések alapján a férfiakat figyelhették a szlovák titkosszolgálatok, mivel drónokkal észlelték a repülési tilalmi övezeteket. Számos érzékelőt telepítettek a kőolajvezeték mentén, amelyek figyelik a nyomásingadozásokat és a lehetséges szivárgásokat.
A Barátság vezeték védelmét folyamatosan monitorozzák, a kulcspontoknál szigorú biztonsági intézkedéseket hoztak, és az építkezések engedélyköteles besorolás alatt állnak. Szükséges, hogy a dolgozókat biztonsági átvizsgáláson is átessenek, ezzel is megelőzve a potenciális belső fenyegetéseket.
Kiemelendő, hogy a Barátság kőolajvezeték nemcsak magyar, hanem nemzetközi érdek is, hiszen kapcsolódik Oroszország és más országok energiapolitikájához. Korábban már előfordult, hogy a vezeték ellen szabotázsakciót hajtottak végre. 2023 májusában Brjanszk régióban robbanás történt a vezeték egyik töltőállomásán, amely felvetette a szabotázs lehetőségét.
Az orosz–ukrán háború feszültségei mellett a szlovák hatóságok alaposan felmérik a kockázatokat, ezzel is igyekezve garantálni az ország energiabiztonságát.