Az utóbbi hónapokban a magyar közélet egyik kiemelkedő témája az állampapírok magas kamata, mely „pénzesőként” csapódik le az állampolgárok mindennapjaiban. Miközben a pénzügyminiszter azzal vádolja a lakosságot, hogy nem költenek eleget, a kormány tervezi a nyugdíjpénztárakban felhalmozott eszközök felszabadítását is. Ezek a lépések jól mutatják, hogy a kormány célja a fogyasztás ösztönzése, amely a gazdaság fellendülését célozza.

A fogyasztás pszichológiájáról számos kutatás született az évek során. Különösen a viselkedési közgazdaságtan szakértői foglalkoznak azzal, miért hoznak az emberek sokszor irracionális pénzügyi döntéseket. Dan Ariely és Jeff Kreisler könyvében, „A (túl)költözés pszichológiája – Miért költünk többet, mint kellene?” részletesen tárgyalják, hogy döntéseinket nem csupán logikai megfontolások, hanem érzelmek, mentális csapdák és társadalmi hatások is formálják.

Egy erőteljes példa a mentális könyvelés jelensége, amely azt jelenti, hogy az emberek a pénzüket különböző „kategóriákra” osztják. Például másképp viszonyulnak ahhoz a pénzhez, amelyet fizetésként kaptak, mint ahhoz, amely ajándék vagy lottónyeremény formájában érkezett. Richard Thaler is felhívta erre a figyelmet a közel 40 évvel ezelőtti kutatásában, ahol azt figyelte meg, hogy az emberek hajlamosabbak luxuscikkeket vásárolni, ha a pénzt „váratlan” vagy „ingyen” pénzként kezelik.

Jelenleg a mentális könyvelés jelensége különösen fontos, mivel a társadalom egy része az állampapírok magas kamatfizetéséből részesül, és így könnyebben hozzáfér a megtakarításaikhoz. Gáspár Ádám pénzügyi tanácsadó kifejti, hogy ez a jelenség „pénzügyi elgondolkodtató” hatással bír, amely segíthet a tudatosabb fogyasztás felé vezető úton.

A hedonikus adaptáció, vagyis az a jelenség, hogy az emberek gyorsan hozzászoknak az új élményekhez és jutalmakhoz, szintén jelentős hatással van a fogyasztási szokásokra. E folyamat miatt gyakran nem elégszenek meg a megszerzett jutalmakkal, így folyamatosan újabb és újabb vágyakat generálnak, amelyek kielégítése érdekében készek többet költeni. Ha értenénk ezeket a pszichológiai faktorokat, valószínűleg tudatosabban, és ezáltal kevesebb kihívással teli módon költenénk a pénzünket. A cél tehát nem csupán a megtakarítás, hanem a pénzügyeink tudatos kezelése is.