Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke, ismét színre lépett Grönland ügyében. A január 7-én tartott sajtótájékoztatóján megismételte korábbi elgondolásait Grönland amerikai kézbe vételéről, mellyel kapcsolatban gazdasági, illetve katonai nyomást helyezett a Dán Királyságra. A sajtótájékoztatón elmondta, hogy ha szükséges, akár erővel is cselekedne a célja érdekében.

Ez nem az első alkalom, hogy Trump Grönland megszerzéséről beszél. Már 2019-ben, elnöksége alatt próbálta meg vásárlásra vonni az Északi-sark körüli területet, ám a dán és grönlandi vezetés akkor kifejezte, hogy a sziget nem eladó. Trump azonban nem adta fel terveit.

Grönland stratégiai jelentősége az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt. A klímaváltozás hatására a jégtakaró olvadása következtében a térség gazdasági potenciálja is nőtt. Felerősödtek azok a hajózási útvonalak, amelyek az Atlanti-óceánt összekötik a Csendes-óceánnal, így lehetővé téve a korábban nehezen megközelíthető nyersanyagok, például olaj és földgáz kitermelését.

Több nagyhatalom, beleértve Oroszországot és Kínát, is felfigyel erre a területre, amely nem csupán gazdasági, hanem katonai kérdéseket is felvet. Oroszország már 2007 óta azzal próbálkozik, hogy kiterjessze hatását az Északi-sarkon, Vlagyimir Putyin nyilatkozatai pedig a térségben található energiahordozók kiaknázásának fontosságát hangsúlyozzák. Kína szintén érdeklődik a térség iránt, amelynek egyszerre van kereskedelmi és geopolitikai jelentősége.

A grönlandi kérdés felveti az Egyesült Államok nemzetközi stratégiájának részleteit is. Trump célja, hogy Grönland megszerzésével megszilárdítsa az amerikai katonai jelenlétet a térségben, mivel az orosz és kínai befolyás növekedésével párhuzamosan nő a biztonsági kockázatok mértéke. Ezzel a lépéssel Trump valószínűleg nem csupán egy területet próbál meg „megszerezni”, hanem egy stratégiai előnyt kíván biztosítani az Egyesült Államok számára.

Egyes elemzések azt mutatják, hogy Grönland birtoklása mivel gazdaságilag rendkívül jelentős nyersanyagkincsek rejtőzik a jég alatt, az Egyesült Államoknak hosszú távú előnyöket biztosíthatna. A különböző szakértők becslései szerint a térségben található olaj- és földgázvagyon felbecsülhetetlen értékű.

Trump Grönlanddal kapcsolatos kijelentései világosan mutatják, hogy a térség feletti kontroll és befolyás hangsúlyozásának célja nem csupán politikai szempontból érdekes, hanem az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából is kulcsfontosságú a jövőben. A versengés folytatása Oroszországgal és Kínával egyre élesebbé válik, a grönlandi helyzet pedig minden eddiginél sürgetőbbé tette az amerikai jelenlétet.