2025-ben közel 1600 milliárd forintnyi lakossági állampapír jár le, és a lakossági papírokra körülbelül 1400 milliárd forintnyi kamatot kell kifizetnie a magyar államnak, aminek nagy része, 90%-a PMÁP-kamatként (Prémium Magyar Állampapír) realizálódik. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ezzel összesen 3000 milliárd forintos tétellel számolhat.

Ezek az összegek óriásiak, és a helyzet összefüggésében: 2024-ben a magyar állam bruttó finanszírozási igénye 10 300 milliárd forint, amiből 7700 milliárd forintot az állampapírok kibocsátása fedez. 2025-re a bruttó finanszírozási igény – részben a PMÁP-kamatfizetés valamint a lejáratok miatt – érdemben magasabb lehet.

Bár a PMÁP-nál léteznek vonzóbb állampapírok is, az ÁKK számolhat azzal, hogy néhány állampapír-tulajdonos a 2025 után lejáró PMÁP-jaikat is vissza szeretné adni. Ezekből összesen 6500 milliárd forintnyit bocsátottak ki a piacon.

A befektetők nem találják vonzónak a jövőbeli hozamokat, mivel a legnagyobb várakozások szerint a kamatok 4,4-5,2% körül alakulhatnak, miközben a piacon elérhető hozamok sok esetben elérhetik a 6-7%-ot is, ami sokkal vonzóbb alternatíva lehet számukra. Az újonnan feltett kérdés, hogy mennyien fogják vonzónak találni a 6-7%-os hozamszintet, ha a jövőbeli infláció valóban alacsonyabb, 3-4% körüli szinten stabilizálódik.

Az alacsony inflációba vetett hit sok befektető számára megingott az elmúlt évek inflációs sokkja után. A PMÁP-ok azonban késlekedve fizetik ki a múltbeli inflációt, ami azt jelenti, hogy a pénzromlás ütemében bekövetkező ugrás akár a teljes reálhozamot is elviheti. Az ÁKK-nak valószínűleg nem fájna, ha a befektetők egy része a PMÁP-jaikat más magyar állampapírokra cserélné.

Pénzügyi tudatosság megerősödése

A mostani helyzet akkor is érdekes, mert a pénzügyi tudatosság is fokozódott. Az emberek jobban odafigyelnek a megtakarításaik kezelésére, és az inflációs sokk eredményeként számos ember állampapírokba fektetett, akik korábban kockázatosabb eszközöket választottak. Az állampapírok 2025 után jelentős versenyelőnyüket veszíthetik a más típusú befektetésekkel szemben, mint például a részvények vagy ingatlanok.

Az ÁKK 3000 milliárd forintos lejáratra és kamatfizetésre vonatkozó terve mellett nem meglepő, ha a lejáró PMÁP-állomány egy jelentős részét refinanszírozzák, lehetőleg vonzóbb alternatívák bevezetésével. Jelenleg egy új állampapír kamata a PMÁP-ok által 2024-2025 között fizetett kamatokhoz képest alacsonyabb lesz, viszont hosszú távon indokolt a váltás, hiszen a gazdaság nem képes a nominális GDP-növekedésnél jelentősebb hozamokat termelni az állampapírok esetében.

Összességében a tanács az, hogy érdemes áttekinteni a PMÁP-ban tartott megtakarítások likviditási céljait, és e megtakarítások bizonyos részét állampapírokban tartani, míg a hosszabb távú nélkülözhető összegeket kockázatosabb befektetésekbe érdemes fektetni. A piacon tapasztalható trendek és a befektetők várakozásai alapján a pénzügyi tudatosság és a lakossági megtakarítások megfelelő kezelése hozhatja a legjobb eredményeket a jövőben.