Orbán Viktor miniszterelnök tavaly júliusban, Tusványoson tartott beszédében hangsúlyozta a magyar nagystratégia szükségességét, kiemelve, hogy Magyarország nem zárkózhat be sem a nyugati, sem a keleti világgazdaságba, hanem mindkettőben aktívan jelen kell lennie.

2023 decemberében Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, bemutatta Huszárvágás – A magyar konnektivitás stratégiája című könyvét, amely hangsúlyozza, hogy Magyarországnak a hidegháborús logika helyett a kapcsolódásra kell építenie politikai és gazdasági stratégiáját. A könyv fontos tétele szerint Magyarország függetlenül kell, hogy döntsön, kivel üzletel, valamint arra is figyelmet kell fordítania, hogy a politikai feltételek nélkül állapodjon meg más országokkal.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tavaly szeptemberben bejelentette a gazdasági semlegesség elvét, amelynek lényege, hogy Magyarország egyedül, külső befolyásoló hatalmak nélkül alakítsa gazdasági kapcsolatait. Orbán Viktor szerint a siker érdekében minden irányba, keletre és nyugatra nyitottnak kell maradni, ezzel elősegítve a gazdasági versenyképességet.

A Békés Márton történész-politológus és Tóth Máté energiajogász által javasolt kis magyar nagystratégia célja a magyarság megmaradása és a nemzeti önrendelkezés megőrzése Közép-Európában, különös tekintettel a Duna-menti és Kárpát-medencei területekre, beleértve a határon túli közösségeket is.

Javallatuk szerint a nemzeti realizmus alapján álló stratégia rugalmasan alkalmazkodik a globális kihívásokhoz, különösen a felemelkedő nagyhatalmakkal, például Indiával és Kínával. Ezen túlmenően Magyarországnak erősítenie kell a kapcsolatokat a regionális középhatalmakkal, így Törökországgal is.

A középpontban a modernizációval összefonódó gazdasági együttműködések állnak, amelyeket a saját értékein alapuló tárgyalásokkal kell erősíteni. A javasolt stratégia szintén hangsúlyozza, hogy Magyarországnak meg kell őriznie pozícióját a nyugati struktúrákban, miközben függetlenségét sem szabad feladnia.

A stratégiai javaslat szerzői hangsúlyozzák, hogy a nemzeti érdeket kell minden döntés középpontba állítani a pénzügyi, beruházási és energetikai döntések során, biztosítva ezzel a hosszú távú fenntarthatóságot.

Ezen strategikus lépések által Magyarország nem csupán egy szoros együttműködést építhet ki Közép-Európa térségében, hanem jelentős szereplőjévé is válhat a globális energiapiacoknak. Biztosítani kell a nemzeti kormányzás védelmét a külső beavatkozásokkal szemben, ezzel megteremtve a stabil és fejlődőképes Magyarország alapját.