Bevezetés

1952-ben a Mexikói-hegységben megszületett egy különös nevű és furcsa formájú gép, a Perhapsatron. Ez volt a világ egyik első magfúziós berendezése, amely mágnesekkel körüllőtt üvegcsövekből készült.

James Tuck, a Los Alamos Nemzeti Laboratórium tudósa, akkor így vélekedett róla: „Lehet, hogy működni fog, de lehet, hogy nem.” Azóta azonban a tudomány fejlődése felgyorsult, és a remények nőnek.

Fantasztikus lehetőség: Mesterséges nap a Földön.

A tudósok célja egy mesterséges Nap létrehozása a Földön, amely működése magfúziós alapokon nyugszik, eltérően a jelenlegi atomreaktorokban zajló maghasadási folyamattól. Ez a fúziós energia lehetőséget adhat arra, hogy túllépjünk a fosszilis tüzelőanyagok korlátain, és hozzájáruljunk a globális felmelegedés csökkentéséhez. A fúziós energia a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest körülbelül 4 milliószor több energiát képes termelni kilogrammonként, mindezt szén-dioxid-mentesen.

Néhány hónapja, májusban, a franciaországi WEST fúziós reaktornál sikerült elérni egy jelentős mérföldkövet: a berendezés egy szuperforró plazmát hozott létre, amelynek hőmérséklete 6 percen keresztül folyamatosan elérte az 50 millió Celsius-fokot.

A magyar tudósok is részt vesznek a kutatásokban. 2017-ben az Index számára adott interjút néhány csillebérci fizikus, akik elmondták, hogy egy számos millió fokos környezet kezelése rendkívül nehéz, ezért a fúziós erőművek még nem működnek a Földön.

Lépések a fúziós technológia fejlődésében

Michl Binderbauer, a TAE Technologies vezérigazgatója a The New York Timesnak nyilatkozva összefoglalta, hogy hol tartunk a fúziós energia terén: „A köd eloszlott. Tudjuk, hol van a csúcs. Nyilvánvalóan még van egy kis utunk, de tudjuk, hogyan kell megmászni az utolsó lépcsőfokokat.”

A köd eloszlásához közelmúltbeli áttörések is hozzájárultak, például, amikor a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium 2022-ben kis időre több fúziós energiát termelt, mint amennyi az érkező lézersugarak energiája volt.

A valódi áttörés azonban még várat magára: egy olyan gép kifejlesztése szükséges, amely több fúziós energiát termel, mint amennyi a működtetéséhez szükséges, ráadásul ez képes legyen egy kereskedelmi erőműben működni. Számos vállalat, mint például a Commonwealth Fusion Systems és a General Fusion azt állítja, hogy közel járnak ehhez.

Ha elegendő finanszírozást kapnak, 15 éven belül életképes fúziós reaktor prototípus épülhet.

„A jövő a pénzügyi befektetéseken múlik. A technológia már adott egy első tesztreaktor elkészítéséhez, azonban a költségek milliárdos nagyságrendet képviselnek, és vannak még megválaszolatlan kérdések” – tette hozzá Anika Stein, a CAMINNO vezérigazgatója a lisszaboni Web Summiton.

A fúziós technológia biztonságosabb lehetőség, mint az atomreaktorok.

A fúziós technológia egyik előnye, hogy az atomok összeolvasztásával hoz létre energiát, és szemben a maghasadással, nem termel nukleáris hulladékot, és nem áll fenn a reaktorleolvadás veszélye. A folyamat melléktermékei hélium, neutronok és energia.

A lítium újrahasznosítható: „Gyakorlatilag hűtőközegként használják, és saját üzemanyagot lehet újratermelni vele a reaktoron belül. Ezzel fenntartható üzemanyagciklus alakulhat ki” – mondta Stein.

A szabályozási keret még nem tisztázott, de zajlanak az előrelépések. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban úgy döntöttek, hogy nem a maghasadáshoz hasonlóan fogják szabályozni, ami helyes döntés, mivel itt nincs meg a leolvadás kockázata, és nem termelnek nukleáris hulladékot.

Bár még sok munka vár ránk és a szabályozási hiányosságok gátolhatják a folyamatot, a kormányok és a társadalom világszerte támogathatják a tiszta energia megvalósítását. „Biztos vagyok benne, hogy megtaláljuk a megoldást” – zárta gondolatait Stein.