Az orosz nagykövet súlyos figyelmeztetést intézett Lengyelországhoz, miszerint bármilyen katonai lépés a határ felé végzetes következményekkel járna – írja a horvát Index.

Borisz Grizlov, Oroszország belorusz nagykövete figyelmeztette Lengyelországot, hogy ne próbálja tesztelni Oroszország és Belarusz védelmi képességeit. A kijelentés válaszként érkezett arra, hogy a lengyel védelmi miniszter-helyettes, Pawel Bejda bejelentette: gyalogsági aknákat terveznek telepíteni a „Keleti Pajzs” nevű védelmi vonalon, amely az orosz és belorusz határ mentén húzódik.

Grizlov emlékeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök március 13-án ratifikálták a Szövetségi Állam keretében kötött biztonsági garanciákról szóló megállapodást. A nagykövet szerint ez a dokumentum jogokkal ruházza fel őket arra, hogy arányos választ adjanak a külső fenyegetésekre.

Az első lépés, amit a lengyel fegyveres erők az Orosz Föderáció határa felé tennének, egyben az utolsó is lenne. Minden szükséges eszközzel rendelkezünk ehhez – figyelmeztetett Grizlov.

A nagykövet hangsúlyozta, hogy sem Oroszország, sem Belarusz nem tervez olyan lépéseket, amelyek katonai fenyegetésként értelmezhetők Lengyelország felé. Vélhetően a lengyel döntés újabb példája a nyugati szomszédok „képmutatásának és kettős mércéjének.”

Az ukrán biztonsági szolgálat letartóztatta egy Dnyeszter Menti Köztársaságból érkező orosz kémét Odesszában, aki Ukrajnába utazott, hogy ellopja az ukrán drónfejlesztési technológiát – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az ukrán közlemény szerint a biztonsági szolgálat Odessza közelében letartóztatta az orosz katonai hírszerzés (ismertebb nevén GRU) egyik ügynökét, aki titkos ukrán dróntechnológiát próbált megszerezni. A gyanúsított feladata az volt, hogy beszervezzen egy drónokkal dolgozó, ukrán védelmi erők kötelékébe tartozó katonát. A tervek szerint anyagi ellenszolgáltatásért cserébe megszerezte volna a legújabb támadó és felderítő drónok műszaki dokumentációját.

Az operatív nyomozás során a légi támadásokkal kapcsolatos információkat a helyszíni tűzszerész szakemberek vizsgálják. Az orosz kém minden lépésről jelentett a főnökének, a „Dnyeszter Menti Köztársaság védelmi miniszter-helyettesének”, aki az orosz GRU-val működik együtt.

A letartóztatott férfi előzetes letartóztatásban van, és akár 15 év börtönbüntetésre is számíthat vagyonelkobzással.

Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök határozottan kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hajlandó tűzszünetet kötni, amíg ukrán katonai egységek tartózkodnak Kurszk régióban. Az ukrán elnök egy online tájékoztatón beszélt részletesen a háború aktuális helyzetéről és a béketeremtés kilátásairól.

Zelenszkij megjegyezte, hogy Putyin azért ellenzi a tűzszünetet, mert jelenleg „nincs gyenge helyzetben”. Az ukrán elnök véleménye szerint a tűzszünet az Oroszországra nehezedő fokozott nemzetközi nyomással érhető el, de az „évekig tartó tűzszünet” befagyott konfliktust teremtene.

Hozzátette, hogy egy ilyen megoldás nem jelentené a háború végét, csupán elhalasztaná a következő összecsapásokat. Az ukrán elnök szerint a tűzszünetnek csak az első lépésnek kell lennie a béketárgyalások felé, és a jelenlegi helyzetben érdemi politikai megoldásra van szükség.

Az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkarának március 20-i jelentése szerint Oroszország 899 470 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-én kezdődött teljes körű invázió óta. Ez a szám magában foglalja az 1400 katonát is, akiket az orosz haderő csak az elmúlt napon vesztett el.

A jelentés szerint Oroszország emellett elvesztett 10 377 harckocsit, 21 561 páncélozott harcjárművet, 41 094 járművet és üzemanyag-tartályt, 24 747 tüzérségi rendszert, 1322 rakéta-sorozatvetőt, 1110 légvédelmi rendszert, 370 repülőgépet, 331 helikoptert, 29 895 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót is.

Ezek az adatok a háború nagyságrendjét és az orosz hadsereg súlyos veszteségeit mutatják a több mint három éve tartó konfliktusban.

Az ukrán légierő újabb F-16-os vadászgépeket kapott – jelentette be Volodimir Zelenszkij az ukrán elnök újságíróknak tartott Zoom-tájékoztatóján.

„Továbbról is F-16-osok érkeztek Ukrajnába. Az oroszok hazudnak, amikor azt állítják, hogy lelőttek valamit, de semmit sem lőttek le. A jó hír az, hogy néhány F-16-os megérkezett Ukrajnába” – mondta Zelenszkij.

Szerdán több orosz médium is azt kezdte terjeszteni, hogy lelőttek egy F-16-ost Szumi régióban. Jurij Ihnat, az Ukrán Légierő Parancsnokság Kommunikációs Osztályának vezetője szerint azonban ezek az orosz állítások csupán újabb propagandafogások. „Az F-16-os piloták ma ismét sikeresen hajtották végre műveleteiket az oroszok ellen. És ez mindennap így van, a harci munka folytatódik” – idézi az RBK Ukraine Ihnatot.

2023-ban Ukrajna és szövetségesei légikapacitás növelésére szövetkezett, hogy F-16-os vadászgépekkel lássák el Ukrajnát. Volodimir Zelenszkij elnök szerint Ukrajnának legalább 128 F-16-os vadászgépre van szüksége.

Belgium 2028 végéig 30 vadászgépet fog szállítani Ukrajnának, míg a program keretében más országok is részt vesznek az átadásokban.

Jelenleg az ukrán pilóták folytatják kiképzésüket az F-16-osokon, a képzés több helyszínen zajlik, közöttük az Egyesült Államokban is. Az ukrán elnök kifejezte köszönetét az Egyesült Államok támogatásáért, hogy ők voltak az elsők, akik Javelin rakétákkal látták el Ukrajnát.

A Meduza arról számolt be, hogy Roman Busargin, a szaratovi régió kormányzója szerint Szaratov és Engels városokat szerdán éjjel „minden idők legsúlyosabb dróntámadása érte”. A politikus beszámolt arról, hogy az ukrán drónok támadásainak következtében egy kórháznak, egy iskolának és két óvodának is betörtek az ablakai, Engelsben pedig két ember megsérült.

A kőkemény levegőből érkező dróncsapás sok kárt okozott, de szerencsére senki sem halt meg. Az ukrán hatóságok már a támadás következményeinek felszámolásán dolgoznak.