Vlagyimir Putyin orosz elnök jelezte, hogy kész tárgyalni egy ukrajnai tűzszünetről Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel – közölte a Reuters, hivatkozva a Kreml gondolkodását ismerő forrásokra. A brit hírügynökség értesülései szerint Putyin kizárja, hogy jelentős területeket adjanak át Ukrajnának, és azt követeli, hogy Kijev ne csatlakozhasson a NATO-hoz.

A hírszolgáltatásnak öt jelenlegi és volt orosz tisztségviselő azt mondta, hogy a Kreml beleegyezhet abba, hogy leállítsák a harcokat a jelenlegi frontvonalak mentén. Moszkva kész lenne tárgyalni arról is, hogy miként osszák fel Ukrajna négy keleti régióját – nyilatkozta a Reutersnek egy névtelenséget kérő tisztségviselő. Két másik tisztségviselő szerint Oroszország beleegyezhet abba, hogy északon és délen visszavonuljanak az elfoglalt ukrán területekről. Az orosz irányítás alá került Krím félsziget helyzete azonban nem képezheti tárgyalások részét.

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke pár nappal korábban biztos abban, hogy az orosz-ukrán háború „hamarabb véget ér” Donald Trump győzelmével. Az ukrán elnök szerint Ukrajnának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a háború diplomáciai eszközökkel jövőre befejeződjön. Trump tavaly azt állította, hogy egyetlen nap alatt véget vet az orosz-ukrán háborúnak, ha újra elnöknek választják.

Miközben a tárgyalások lehetőségei körvonalazódnak, Putyin nemrégiben jóváhagyta az orosz nukleáris doktrína megújítását, amely szerint Oroszország mérlegelheti nukleáris fegyverek alkalmazását, ha egy atomhatalom által támogatott hagyományos rakétatámadás érné. Ez válasz volt Joe Biden amerikai elnök kormányának egyes döntéseire, amelyek lehetővé tették Ukrajnának, hogy amerikai nagy hatótávolságú rakétákat indítson Oroszország területéről. Az ukrán erők máris éltek ezzel a lehetőséggel, amikor egy orosz katonai bázist támadtak meg a Brjanszki régióban, az ukrán határtól mindössze 130 kilométerre fekvő Karancsev városnál.

A nemzetközi közösség figyelmeztetett, hogy a helyzet gyorsan eszkalálódhat, és hogy a diplomáciai erőfeszítések sürgetése elengedhetetlen. Egyes szakértők nemcsak a konfliktus emberi költségeire, hanem a gazdasági következményekre is figyelmeztetnek, amelyek egy esetleges tűzszünet elhalasztása esetén súlyosbítják a globális helyzetet.