Beata Halassy, a horvát származású, de magyar gyökerekkel rendelkező virológus 2020-ban szembesült a rák megújulásával, miután korábban masztektómián esett át. A 49 éves kutató nem akarta elfogadni, hogy egy újabb kemoterápiás kezeléssel kellene szembenéznie. Ekkor határozta el, hogy önállóan próbálkozik egy eddig sosem bizonyított módszerrel, amely a tudományos közéletet is megrengetheti.

A Zágrábi Egyetemen kutató Halassy a szakirodalmat tanulmányozva fedezte fel, hogy az onkolitikus viroterápia (OVT) új távlatokat nyithat a rák kezelésében. Az OVT során a vírusképződés segíthet a rákos sejtek elpusztításában és az immunrendszer serkentésében. Az eddigi megfigyelések alapján az OVT általában előrehaladott stádiumú rákok esetén bizonyított, de Halassy úgy döntött, hogy ezt korai stádiumú rákra alkalmazza, amely női mellrákként szerepelt az esetében.

A virológus nem volt az OVT szakértője, de a víruskultúrák tenyésztésében szerzett tapasztalata megerősítette a döntését. A kanyaró- és a VSV (Vesicular Stomatitis Virus) vírust választotta a kísérletezési folyamat részeként, mivel korábbi kutatások alapján mindkét vírus képes volt megfertőzni a rákos szöveteket.

A kanyaró vírust már más kutatók is tesztelték áttétes emlőrák esetén, de Halassy e vírust a saját laboratóriumában tenyésztette ki. A kutatási folyamat során a kutató mindkét vírust jól ismerte, és biztos volt a biztonsági profiljukban. A kanyaró vírus törzseit gyermekek számára készült vakcinákban alkalmazzák, míg a VSV ritkán okoz más, enyhe influenzaszerű tüneteket.

Egy kollégája közvetlenül a daganatba fecskendezte a kutatói minőségű megoldást, és az onkológusok figyelemmel kísérték a betegeket, hogy szükség esetén hagyományos kemoterápiára térhessenek át. A kezelés végül rendkívül sikeres volt: a daganat jelentős mértékben összezsugorodott, eltávolíthatóvá vált, anélkül, hogy súlyos mellékhatásokat tapasztalt volna.

Halassy tapasztalatai alapján az immunsejtek, különösen a limfociták, aktiválódtak a vírustámadás során, ami arra utal, hogy az OVT nemcsak a daganatos sejteket, hanem az immunválaszt is stimulálta.

A sikeres tapasztalatokat követően Halassy esete új irányvonalat nyithat a rák immunterápiás kezeléseiben. Az orvosok és kutatók világszerte figyelembe veszik majd ezeket az új módszereket, ám a tudományos erők kombinálása és az etikai aggályok mindig is kulcsfontosságú témák maradnak.

Halassy saját bevallása szerint nem tartja valószínűnek, hogy mások hasonló önkezelésbe fognak, hiszen a kezelések számos tudományos és szakmai ismeretet igényelnek. A jövőbeni kutatásaiban azonban a saját tapasztalatait hasznosítani tervezi, ezzel új reményt adva más rákos betegeknek is.