Bevezetés

A közelmúltban a tudósok vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze, hogy felhívják a figyelmet az Antarktiszt érintő globális felmelegedés következményeire. Az IFL Science által közölt információk szerint a kutatók hangsúlyozták, hogy az Antarktisz keleti része a legérzékenyebb a felmelegedés hatásaira.

A jégtakaró olvadása

Ez különösen aggasztó, mivel a kelet-antarktiszi jégtakaró önmagában elegendő vizet tartalmaz ahhoz, hogy a globális tengerszintet körülbelül 50 méterrel megemelje, amennyiben teljesen elolvad. Ezen esemény azt jelentené, hogy több part menti város és infrastruktúra súlyos károkat szenvedne el.

Rekordalacsony tengeri jégszint

A 450 sarkkutató által kiadott közleményében rámutattak arra, hogy a legfrissebb kutatások rekordalacsony tengeri jégszintet, valamint rendkívüli hőhullámokat mutattak ki, amelyek 40 Celsius-fokkal haladják meg az átlagos hőmérsékleteket, és a kulcsfontosságú jégtáblák fokozott instabilitását jelzik.

Ökoszisztémák változása

A tudósok hangsúlyozták, hogy az ökoszisztémák gyors változása a szárazföldön és a tengeren egyaránt alátámasztja a régió példátlan átalakulását. A jéggel borított területek olvadása már most is érezhető hatásokat gyakorol a globális éghajlatra és a tengerszintre.

A gyorsuló olvadás

A legújabb adatok szerint az Antarktiszon óránként mintegy 17 millió tonna jég olvad el, amit egy 260 méteres óriási jégkocka súlyával lehetne összehasonlítani. Az olvadás üteme is láthatóan gyorsul, a műholdfelvételek szerint az Antarktisz több mint hatszor gyorsabban veszít jeget, mint 30 évvel ezelőtt. Még a korábban viszonylag stabilnak tartott Kelet-Antarktiszon is egyre több hőhullám és hatalmas olvadás jelentkezik.

A jövő kihívásai

A kutatók figyelmeztettek arra is, hogy ha a világ nem csökkenti radikálisan az üvegházhatású gázok kibocsátását, Ausztrália part menti városaiban 2100-ra akár 80 centiméteres tengerszint-emelkedés várható. Az embereknek sürgős lépéseket kell tenniük, hogy megakadályozzák a készülő katasztrófát, és megvédjék nemcsak a part menti városokat, hanem a globális környezetet is. Az éghajlatváltozás elleni harc tehát nem csupán egy tudományos probléma, hanem mindannyiunk jövőjét érintő sürgető feladat.