Az utóbbi évtizedekben a robotika és a biotechnológia olyan mértékben fejlődött, hogy a világunk életminőségét és azt, ahogyan élünk, drámaian megváltoztathatja. Míg a robotizáció alapvetően gazdasági kérdés, amely a munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól ismert, a biotechnológia az egészségügyben és az életmódbeli változásainkban jelentkezik leginkább.

Az Európai Unió robotikai piaca kiemelkedő növekedést mutatott az elmúlt évtizedben, így mára Kína után a második legnagyobb piaccá vált. Azonban a robotok telepítése jelentős részesedést képvisel Ázsiában, ami arra figyelmeztet, hogy a technológiai innovációk globális versenyhelyzetet teremtettek. Mario Draghi, az EU korábbi elnöke is hangsúlyozta, hogy a kutatási és innovációs politikák nem elég szoros kapcsolatban állnak az iparpolitikával, ami a jövőbeli versenyképesség szempontjából aggasztó.

A technológiai fejlődés olyan kérdéseket vet fel, amelyek nem csupán gazdasági, de társadalmi és etikai vetületűek is. A robotizálás terjedésével párhuzamosan a biotechnológia olyan fejlődéseket hozhat, amelyek például a nanotechnológiával kombinálva, képesek lehetnek az emberi agy szinapszisainak megerősítésére, ami alapjaiban változtathatja meg a mentális egészség és a neurobiológia világát.

Az egészségügyi iparban, mint például a CRISPR génszerkesztés és a mesterséges intelligencia alkalmazása, már látunk konkrét előnyöket. Az okos eszközök és hordható technológiák elterjedésével a személyes egészségmonitorozás olyan szintre fejlődött, hogy jobban megérthetjük egészségünket, valamint megelőzhetjük a betegségek kialakulását.

A jövő társadalmainak kulcskérdése, hogy milyen mértékben tudják integrálni a robotika és a biotechnológia vívmányait a mindennapi életbe. Ez a változás nemcsak az egyén életminőségét javíthatja, hanem hasznosítható is a szociális ellátásban, a munkavégzés megkönnyítésében, sőt, a demográfiai kihívások kezelésében is, mint például a globálisan öregedő népesség esetében.

A demográfiai változások és a munkaerőhiány egyre sürgetőbbé válik, különösen olyan országokban, mint Kína, ahol a munkavállalók létszáma csökken. Japán példája azt mutatja, hogy a robotizáció nemcsak a munkahelyek megszüntetésének eszköze lehet, hanem egy új munkaerőpiacot is létrehozhat.

A jövő láthatóan a robotok és a mesterséges intelligencia szimbiotikus kapcsolatán fog alapulni, amely nemcsak a hatékonyságot növeli, hanem új foglalkozási területeket is teremt. Miután a biotechnológia tudománya fejlődik, etikai kérdések is felmerülnek, amelyeket a társadalomnak sürgősen meg kell oldania.

Ezért elengedhetetlen, hogy mind a szakpolitikai vezetők, mind a társadalom aktívan foglalkozzanak a robotika és a biotechnológia által felvetett kérdésekkel, hiszen az közvetlenül befolyásolja életminőségünket, jövőnket és az egész társadalom működését. Az elkövetkező évtizedekben így elkerülhetetlenül át fog alakulni a társadalmi struktúra, amelyben a technológia, az egészségügy és a munkaerőpiac kapcsolatai új megvilágításba kerülnek.