A migrén sok ember számára elviselhetetlen szenvedést okoz, és a neurológia egyik legszélesebb körben elterjedt problémájának számít. A becslések szerint a világ népességének 10-16%-a szenved migréntől, hazánkban ez több mint egymillió embert érint, különösen a nőket, akiknél gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál. A migrén nemcsak fájdalmas, hanem a mindennapi életet is jelentősen megnehezíti, hiszen a fájdalom mellett gyakran társul hozzá hányinger, fény- és hangérzékenység is.

Végh László professzor, a szegedi kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, hogy kutatásaik célja az, hogy a migrénben szenvedő betegek fájdalmát csökkentsék, amely nemcsak az érintettek életminőségére van hatással, hanem komoly gazdasági következményekkel is bír. Az alváshiány, a stressz fokozott jelenléte és a környezeti tényezők, mint például az időjárás-változás, szintén hozzájárulhatnak a migrénes rohamok gyakoriságához.

Az új kutatások szembesítik a migrén és a kinurenin rendszer közötti összefüggéseket. A kinurenine anyagcsere változása nagy szerepet játszik az idegrendszer és az immunrendszer működésében, és a szegedi kutatók most arra kíváncsiak, hogyan befolyásolja ez a migrénes rohamokat.

A triptofán, egy esszenciális aminosav, melyet a szervezet nem képes előállítani, a kinurenin rendszer alapvető alkotóeleme. A legutóbbi kutatások arra mutattak rá, hogy a kinurenin termékek, mint a kinolinsav és a kinurénsav, eltérő hatásokat gyakorolnak az idegsejtek működésére, így potenciálisan új megközelítéseket nyújthatnak a migrén kezelésében.

A kutatócsoport megfigyelései azt is bizonyították, hogy a PACAP (hipofízis adenilát-ciklázt aktiváló polipeptid) szintje megemelkedik migrén esetén, ami újabb potenciális célt jelenthet a személyre szabott gyógymódok kifejlesztésében. Hangsúlyozták, hogy a betegek körülbelül 40%-a nem reagál megfelelően a jelenleg forgalomban lévő CGRP-blokkolókra, amelyek a migrén megelőzésére szolgálnak. A kutatások segíthetnek a jövőbeli terápiák kialakításában, amelyek figyelembe veszik az egyéni genetikai és anyagcsere jellemzőket.

A jövőbeni kutatások célja, hogy jobban megértsük a migrén kialakulásának mikéntjét, és így célzottabb, hatékonyabb kezelési lehetőségeket kínáljunk a szenvedőknek. Az egyéni biomarkerek monitorozása új utakat nyithat meg a személyre szabott orvoslás területén, ami különösen fontos lehet a migrénes betegek életének javítása érdekében.