A NASA legújabb űreszköze, a Lunar Trailblazer, február 26-án indult a SpaceX Falcon-9 rakétáján, azzal a céllal, hogy holdkörbe álljon, és adatokat gyűjtsön a Holdon található víz állapotáról. Az indítás zökkenőmentes volt, de sajnos a siker nem tartott sokáig.

Az égi misszió során hamarosan problémák léptek fel: kezdetben az energiarendszer hibái jelentkeztek, majd egy nappal később teljesen megszakadt a kapcsolat a szondával. A NASA szakemberei azóta is folyamatosan próbálnak kapcsolatot létesíteni a Trailblazerrel, azonban minden jel arra utal, hogy az eredeti küldetését már nem fogja tudni teljesíteni. Még mindig van remény, hogy az űreszközt más célokra hasznosíthassák, amennyiben sikerül kapcsolatba lépniük vele.

A szonda mintául gyűjtött telemetriai adatokat és a földi radarok információit használva a NASA elemzői úgy vélik, hogy az űreszköz lassan forog az űrben, minimális energiafogyasztással. A szakemberek továbbra is figyelemmel kísérik a jeleket, és ha a pozíciója változik, lehetőség nyílhat arra, hogy a napelemek fényhez jussanak, így újból kapcsolatba léphetnek vele.

Egyelőre folyamatosan küldenek parancsokat a szondának, hátha valamelyikre reagál. Érthető, hogy miért fektetnek ennyi energiát ebbe a küldetésbe, hiszen az eszköz megépítése és üzemeltetése nem volt olcsó mulatság. A NASA SIMPLEx programjának keretein belül indult, amely hétköznapi, kisméretű és olcsó tudományos műszerek indítását célozza, de a Lunar Trailblazer költségei így is meghaladták a 94 millió dollárt, azaz körülbelül 34 milliárd forintot.

A NASA űrmisszióinak sikere nemcsak tudományos szempontból fontos, hanem akár gazdasági szempontból is jelentős hatásai lehetnek. Az űrkutatásra fordított pénzek és erőforrások megtérülhetnek új technológiák fejlesztése és a technológiai innováció révén, amely a földi életünk javítására is hatással lehet. Mivel a Lunar Trailblazer fontos szerepet játszhat a Hold vízkészleteinek feltérképezésében, a folytatás kérdése számos érdekelt fél figyelmét felkeltheti az elkövetkező hónapokban!