A hippokampusz, ez a rendkívül fontos agyi terület, kulcsszerepet játszik a tanulásban és az emlékezésben. Ez az ősi agyrészlet a tudatos, nyelvi formába önthető emlékek tárolásáért és előhívásáért felelős, így például emlékezetünkbe vési, hol kedvenc kávézónkat találhatjuk, bármely városban is járunk.

A hippokampusz működésének agy-számítástechnikát igénylő mélyebb megértéséhez rendkívül pontos számadatok szükségesek, amelyeket eddig különböző sejtcsoportok vizsgálatával nyertünk. Habár a rágcsálók hippokampuszának szinaptikus felépítéséről már sok adatunk van, az emberi hippokampuszra vonatkozó hasonló ismeretek még hiányosak. Ennek egyik oka, hogy a kutatók hangsúlyozzák: emberi agyi mintákhoz jól konzervált mintákra van szükség, amiket legfeljebb 3,5 órával a halál után gyűjtenek be, ami igen nehézkes.

A HUN-REN KOKI kutatócsoportja, Nyiri Gábor vezetésével, sztereológiai módszerekkel három fő gátló sejtcsoport teljes sejtszámát becsülte meg az emberi hippokampusz különböző rétegeiben. Továbbá háromdimenziós elektronmikroszkópos vizsgálatok révén a kutatók az összes gátló szinapszis számát is meghatározták, ami forradalmi lépés az idegtudományban.

Ezek az eredmények, amelyeket a Journal of Neuroscience című folyóiratban publikáltak, hatalmas jelentőséggel bírnak az emberi hippokampusz hálózatainak modellezéséhez, hozzájárulva a szinaptikus dinamikájának megértéséhez, ami a hippokampusz működésének kulcsa.

A kutatás hatása széleskörű: olyan betegségek, mint a skizofrénia, epilepszia vagy Alzheimer-kór kutatásában kínálnak új lehetőségeket, mivel ezek a zavarok szoros összefüggésben állnak az interneuronok működésének zavaraival. E kutatások eredményei segíthetik a hatékonyabb terápiák kidolgozását, amelyek a pszichológiai és neurológiai rendellenességek kezelésében lehetnek jelentős előrelépések.