Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás támasztja alá, hogy a bél mikrobiomja jelentős hatással van az ember érzelmi és szociális viselkedésére. Bár az állatok között könnyebben végezhetők ilyen vizsgálatok, az emberek esetében ez sokkal összetettebb feladat.

Egy francia és egy német kutatócsoport úgy határozott, hogy felfedezik, miként befolyásolja az emberi mikrobiom összetétele a döntési képességeket. E kutatás keretében 101 egészséges férfit toboroztak, mivel a női hormonális tényezők bonyolíthatják a vizsgálatokat. Hilke Plassmann, az INSEAD professzora kihangsúlyozta, hogy a kutatás célja a férfiak bélflórájának tanulmányozása.

A kutatás során a résztvevők egy fehérje- és probiotikumkeverék fogyasztásába kezdtek, amely Lactobacillus és Bifidobacterium baktériumokat tartalmazott, míg egy másik csoport placebót kapott. A mikrobiom összetételét a kísérlet elején és végén is elemezték. A prebiotikumok segítettek a hasznos baktériumok kolonizációjában, miről Plassmann így nyilatkozott.

A kísérlet során a résztvevőket arra kérdették, hogy vegyenek részt egy viselkedési tesztben, az „ultimátumjátékban”, ahol az egyik játékosnak egy pénzösszeget kellett megosztania egy másikkal. A kutatás célja az volt, hogy felmérje a résztvevők igazságtalanságra való érzékenységét. A kísérlet végére a pre- és probiotikumot kapott csoport tagjai a legkisebb eltérő ajánlatokat is visszautasították, míg a placebócsoport viselkedése nem mutatott változást.

A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a bélflóra összetételének megváltoztatása fokozott érzékenyebbé tette a résztvevőket a társadalmi igazságosságra. Az egyes résztvevők bélflórája közötti eltérések biológiai változásokhoz vezetettek, különösen azoknál, akiknél a kezdeti mátrixban jelentős egyensúlyhiány volt.

A dopamin, a boldogsághormon kulcseleme a jóléti érzésnek, szintje a kísérlet végére lecsökkent, ami arra utalhat, hogy a résztvevők agyában fokozódott a dopamintermelés, így altruista viselkedésük is megerősödött.

A kutatás egyik gyengesége, hogy a minta kizárólag férfiakra korlátozódott, ennek ellenére a kutatás rendkívüli jelentőséggel bír. A kutatók kifejtették, hogy a bélflóra és az érzelmi intelligencia közötti kapcsolat új irányokat nyithat a pszichiátriai zavarok, például a depresszió és a szorongás kezelésében.

A mikrobiom szerepének fontosságát a jövőbeli kutatások során érdemes lenne természetes női mintákra is kiterjeszteni. Az újabb felfedezések nemcsak a tudományos közösséget, hanem a laikus érdeklődőket is foglalkoztatják, hiszen közvetlen hatással vannak a mindennapi életünkre és döntéseinkre.