Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (DOJ) nemrégiben közzétette a Google ellen indított antitröszt eljárás legújabb részleteit, amelyek között szerepel a Chrome böngésző eladásának kényszere. A minisztérium úgy véli, hogy a Google monopolhelyzetben van az internetes keresési piacon, ami gátolja a versenytársak fejlődését.

A javasolt intézkedések között szerepel, hogy a Google nem fizethet más cégeknek – például az Apple-nek – azért, hogy a Google legyen az alapértelmezett keresőmotor. Ezenkívül a vállalatnak nyilvánosságra kell hoznia az összes keresési adatot, és nagyobb átláthatóságot kell biztosítania a hirdetőknek és a fogyasztóknak. A versenytársak számára pedig hozzáférést kell biztosítania a keresési adatokhoz, ami lehetővé tenné, hogy új, versenyképes keresőmotorokat hozzanak létre.

A Google monopolhelyzete komoly aggodalmakat vet fel, hiszen a Statcounter adatai szerint a cég keresőmotorja a globális online keresések körülbelül 90%-át, míg a Chrome böngésző 61%-os részesedéssel bír az amerikai piacon.

Egy ilyen változás azonban nemcsak a Google, hanem a felhasználók számára is jelentős hatással bírhat. Ha a Chrome eladásra kerül, a Google bevételének csökkenése várható, mivel a böngésző nemcsak portált, hanem hirdetési bevételek forrást is biztosít a vállalat számára. A Google keresési szegmense 2023-ban 175 milliárd dollárt termelt, és könnyen elképzelhető, hogy a Chrome nélkül ez a szám jelentősen csökkenhet.

A Chrome jövőjét nemcsak a Google üzletei, hanem a felhasználói élmények is befolyásolják. A Chrome esetleges eladásához szükséges vevő megtalálása kihívást jelent, különösen, hogy a Chrome értéke körülbelül 20 milliárd dollárra becsülhető. A potenciális vevők között szerepelhetnek technológiai óriások, mint a Meta, az OpenAI vagy akár az Amazon. Egy különleges ajánlat esetén, ha például az OpenAI egy új MI-keresőmotort integrál a Chrome-ba, versenybe is szállhat a Google-lal.

Ha a Microsoft vagy az Amazon vásárolja meg a Chrome-ot, felmerül a kérdés, hogy ez miként befolyásolja a piac versenyét és a felhasználók választási lehetőségeit. A kérdéses helyzetben lehetséges, hogy erős monopolhelyzetek alakulhatnak ki a hirdetések és a kereskedelem terén. Egy semlegesebb alternatíva – például ha a Chrome nonprofit alapítású szervezet keze alá kerülne – szélesebb választási lehetőségeket biztosíthatna a felhasználók számára, akárcsak a Mozilla Firefox esetében.

A jövőben akár azt a döntést is hozhatják, hogy nem engedélyeznek alapértelmezett keresőmotort a böngészőn belül, ami rontja a Chrome vonzerejét. Jelenleg a Google úgy reagál a minisztérium javaslataira, hogy ez a döntés káros hatással lehet az amerikai felhasználókra és a globális technológiai vezető szerepüket is veszélyeztetheti.

A döntés várhatóan 2025 nyarára születik meg, ami előtt a Google még kihasználhatja a jogorvoslati lehetőségeit. Mindeközben az új amerikai vezetés hozzáállása is döntő szerepet játszhat a folyamatban.