Az alvás, amely életünk egyharmadát teszi ki, tele van rejtélyekkel: miért álmodunk, hogyan születnek az álmok, és milyen hatással vannak egészségünkre? Egy átlagos ember élete során körülbelül hat évet tölt álmodozással, ami figyelemre méltó időtartam, hiszen az álmok jelentősége és mechanizmusai még sokáig ismeretlenek maradnak.

A The Lancet eClinicalMedicine folyóiratban publikált legújabb kutatás rávilágít, hogy az álmok - különösen a rossz álmok és rémálmok - többet árulhatnak el agyunk egészségéről, mint valaha gondoltuk. A kutatás három jelentős amerikai tanulmány adatait elemezte, körülbelül 3200 résztvevő álmait vizsgálva. Az alanyok között 35 és 64 év közötti, demencia-mentes felnőttek és 79 éves vagy idősebbek szerepeltek.

A résztvevők egy kérdőívet töltöttek ki az álmaikról, különös figyelmet fordítva a rémálmok gyakoriságára. Az elemzések arra utalnak, hogy azok, akik gyakrabban tapasztaltak rémálmokat, később nagyobb valószínűséggel szenvedtek kognitív hanyatlástól vagy demenciát.

Ez a kapcsolat új lehetőségeket nyit a demencia megelőzésére és korai felismerésére, különösen a középkorú és idősebb felnőttek esetében. Az álmaink minősége és gyakorisága jelzése lehet az agyi funkciók romlásának, így a rémálmok és rossz álmok nem csupán éjszakai kellemetlenségek, hanem komoly figyelmeztető jelek is lehetnek.

A különböző kutatások során megállapították, hogy a középkorú személyek, akik hetente tapasztaltak rémálmokat, négyszer nagyobb eséllyel szenvedtek kognitív hanyatlást az elkövetkező évtizedben. Az idősebb résztvevők esetében pedig, akik szintén rémálmokról számoltak be, kétszer nagyobb valószínűséggel diagnosztizálták náluk a demenciát.

Érdekes, hogy a férfiaknál a rémálmok és a demencia közötti korrelációs kapcsolat sokkal erősebb volt, mint a nőknél. Azok között az idősebb férfiak között, akik rendszeresen tapasztaltak rémálmokat, ötször magasabb volt a demencia kockázata, míg a nőknél ez a hivatalos adat 41%-os növekedést mutatott.

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a rémálmok lehetnek a demencia korai figyelmeztető jelei, amelyek a memória és gondolkodási problémák megjelenése előtt is fellelhetők, különösen a férfiak esetében. Emellett van arra lehetőség, hogy a rendszeres rossz álmok és rémálmok maguk is hozzájárulhatnak a demencia kialakulásához.

A kutatás továbbá arra is rávilágít, hogy a visszatérő rémálmok kezelhetők. Számos kezelésről már kimutatták, hogy csökkentheti az Alzheimer-kórral összefüggő káros fehérjék felhalmozódását az agyban. Esettanulmányok beszámoltak arról, hogy a rémálmok kezelése után javult a memória és a gondolkodás.

Ez a megfigyelés arra enged következtetni, hogy a rémálmok kezelése segíthet lassítani a kognitív hanyatlást, és potenciálisan megelőzheti a demencia kialakulását bizonyos egyéneknél. A jövőbeni kutatások során kulcsfontosságú lesz feltárni, hogyan lehetne megelőzni és kezelni ezeket az aggasztó tüneteket.

A fiatalabb generációkkal kapcsolatos további vizsgálatok során felmerül a kérdés: vajon a fiatal korban előforduló rémálmok összefüggésbe hozhatók-e a későbbi demencia kockázatával? Ha ezt sikerül igazolni, az alapvető áttörést jelenthet a megelőzés terén, lehetőséget adva arra, hogy fiatal korban beavatkozhassunk és csökkentsük a demencia kockázatát.