Az Európai Unió Bíróságának (EUB) legutóbbi döntése óriási pallosként csapott le Magyarország jogalkotására: kötelezték a magyar hatóságokat, hogy a transz emberek nemi identitását helyesbítsék a nyilvántartásokban. A HÁTTÉR Társaság bejelentése alapján a GDPR előírásai értelmében, amennyiben a hatóságok nem pontos adatokat tartanak nyilván, azt kötelesek javítani.

Ez az áttörő lépés különösen fontos, mivel a jelenlegi magyar jogi környezetben a transz emberek számára gyakran lehetetlenné vált a jogi nemváltoztatás. Az EU Bíróság válaszolt egy 2014 óta húzódó ügyre, ahol egy Magyarországon élő transz férfi kérte a nemének és nevének megváltoztatását, de kezdeményezését elutasították. A HÁTTÉR Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság segítségével azonban sikerült arra ösztönözniük, hogy a bíróság vizsgálja meg az ügy jogi aspektusait.

A Fővárosi Törvényszék tavasszal döntött a kérdés további vizsgálatáról, és három fontos kérdést terjesztett az EUB elé: 1. A GDPR 16. cikkének értelmében kell-e a hatóságoknak helyesbíteniük a nyilvántartásban szereplő nemi adatokat? 2. Milyen bizonyítékokkal lehet alátámasztani a kérést? 3. Szükséges-e igazolni, hogy az érintett már átesett nemi megerősítő kezeléseken?

Az EUB állásfoglalása világossá tette, hogy a magyar jogszabályok nem állhatnak ellentétben az uniós joggal. A döntés következményeként a hatóságoknak mostantól nem hivatkozhatnak arra, hogy a transz emberek számára 2020 májusa óta elérhetetlen a jogi elismerés, és a nem- és névváltoztatás lehetősége. A luxemburgi bíróság szerint a jog gyakorlását nem lehet a nemváltoztató műtét igazolásához kötni, ezáltal tisztább és igazságosabb utat nyitva a transz közösség számára.

Ez a döntés különösen fontos lehetőségeket nyújt Magyarországon, ahol a transz emberek jogai hosszú ideje háttérbe szorulnak. A társadalmi diskurzusban megjelenő változások és az EU-ból érkező erős támogatás talán végre segíthetnek a transz emberek helyzetének javításában.