Aszlan Bzsania, az Abházi Köztársaság elnöke, már a harmadik leader, akit a népharag taszít el a hatalomból. 2014-ben Alekszandr Ankvab lemondott, miután tömegek rohamozták meg az elnöki palotát, és Raul Hadzsinba is 2020-ban távozott, miután szintén népszerűségi hullámok söpörtek át a régión. Most Bzsania sorsa is hasonlóan alakult, ami ritkaságnak számít az orosz befolyás alatt álló területeken. A választásokra 2025. február 15-én kerül sor.

A helyzetet bonyolítja, hogy az Abházi Köztársaság függetlenségét csupán öt ország ismeri el: Oroszország, Venezuela, Nicaragua, az óceániai Nauru és Szíria. A moszkvai válaszlépések gyorsak voltak: megszűntették a támogatásokat és leállították a mandarin importját, ami a fő exporttermékük.

Elemzők szerint a hosszú távú ellenállás az orosz befolyás ellen nehezen fenntartható, és ez különösen igaz a Fekete-tenger térségére, ahol a geopolitikai helyzet az ukrajnai konfliktus óta jelentősen megváltozott. Moszkva már tervezi egy haditengerészeti bázis létesítését Ocsamcsiréban, valamint a szuhumi repülőtér felújítását is egy orosz vállalattal.

Érdekes körülmény, hogy a nemzetközi közösség figyelme összpontosult Abháziára, ahol Oroszország célja a regionális dominancia megszilárdítása. A tavalyi év végén megállapodást kötöttek Moszkvával, hogy a Bicsvinta városában található üdülőkomplexumot, amelyet Nyikita Hruscsov szovjet vezető számára építettek, 49 évre béreljék el, szimbolikus összegért. Ez a lépés újabb jele annak, hogy Oroszország fokozni kívánja befolyását Abháziában.

A feszültségek és a politikai átalakulások közepette a helyiek reakciói vegyesek: egyesek támogatják az orosz befolyás megszilárdítását, míg mások a helyi autonómiájuk megőrzéséért küzdenek. A nemzetközi közvélemény és a jogvédők is figyelemmel kísérik a helyzet alakulását, miközben a régió jövője még mindig kérdéses. Az Abháziában zajló események nem csupán a helyiek számára van jelentőségük, hanem globális politikai következményekkel is járhatnak.