Tavaly május és június között eltűnt a legmodernebb kínai tengeralattjáró, amely újfajta technológiát képvisel. Az incidens jelentős hátráltatást okozott Kína haditengerészetének, amelynek célja, hogy egyenrangúvá váljon az Egyesült Államokkal – jelentette a The Guardian.

A tengeralattjáró süllyedése a Wuchang hajógyárban történt, Wuhan közelében, ahol a COVID-19 járvány is kezdődött. A NASA műholdfelvételei felfedték a részleteket, annak ellenére, hogy a kínai hatóságok próbálták eltussolni az eseményeket. Egy amerikai védelmi tisztviselő a Reutersnek elmondta, hogy a Zhou-osztályú tengeralattjáró – amely az új típusú kínai tengeralattjárók első tagja – feltehetőleg egy móló mellett állt, amikor elsüllyedt.

Jelenleg nincs információ arról, hogy voltak-e áldozatok, és hogy a tengeralattjáró fedélzetén nukleáris üzemanyag volt-e, de a szakértők valószínűnek tartják ezt. A mentési műveletek végül sikerrel jártak, de a tengeralattjáró újra használatba vétele hónapokat vehet igénybe.

A kínai hadsereg nem ismerte el az eseményt. Thomas Shugart, egy amerikai tengeralattjáró-specialista, megjegyezte, hogy a műholdképeken szabálytalan tevékenységeket figyelt meg, amelyek balesetre utalhattak. Felvetette, hogy elképzelhetetlen lenne, hogy egy amerikai atom-tengeralattjáró elsüllyed és a kormány hallgat róla, pedig egyesek úgy gondolják, hogy Kínában ez meg is történhetett.

A kínai hadsereg kompetenciájával kapcsolatban komoly kérdések merültek fel az incidens után. Shugart szerint az esemény rávilágít a hadsereg belső elszámoltathatósági problémáira, valamint a védelmi ipar körüli korrupciós gyanúkra is.

Tengeri fölény tekintetében Kína folyamatosan fejleszti flottáját. 2022 végén a Pentagon úgy nyilatkozott, hogy Kínának hat nukleáris meghajtású ballisztikus rakéta-hordozó tengeralattjárója, hat nukleáris meghajtású támadó tengeralattjárója és 48 dízel meghajtású támadó tengeralattjárója van. A flotta várhatóan 2025-re 65, 2035-re pedig 80 egységre bővül, hogy megőrizzék a tengeri fölényt a térségben.