A kanyaró újbóli megjelenése óriási fenyegetést jelent Európában, hiszen a betegség egykor a viktoriánus korszak egyik legismertebb problémája volt. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legújabb adatai szerint 2024-ben a kanyarós megbetegedések száma tizedével nőtt meg 2023-hoz képest, elérve a 32 265 esetet. Ez a szám a legmagasabb az elmúlt 25 évben, és komoly aggodalomra ad okot, mivel a kanyaró az egyik legfertőzőbb vírusos betegség, amely súlyos szövődményekkel járhat, ha nem kezelik megfelelően.

A kanyaró világszerte több ezer halálesetet okoz évente, különösen a fejlődő országokban, ahol az oltási programok nem elérhetők vagy nem hatékonyak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az európai régióban - amely 53 országot és közép-ázsiai területeket ölel fel - tavaly megduplázódtak az esetszámok. Ez a széleskörű növekedés különösen aggasztó, mivel a betegség a légzőrendszert támadja meg és az állapot súlyosbodása akár életveszélyes szövődményekhez is vezethet.

A kanyaró felnőtteket is érinthet, főként az oltatlanokat, akikről a fertőzöttek körülbelül 60%-a kórházi kezelést igényel. A betegség első tünetei, mint például a láz, erős köhögés, vörös szemek (kötőhártya-gyulladás), könnyezés, fáradtság és testi fájdalmak, általában néhány nappal a fertőzés után jelentkeznek. A jellegzetes kiütések, amelyek eleinte az arcon és a nyakon jelennek meg, fokozatosan terjednek el az egész testen, vörös foltokká alakulva, és akár hetekig is eltarthatnak.

A kanyaró súlyos szövődményei között szerepel a tüdőgyulladás, agyduzzanat (encephalitis), vakság és immundeficiencia. Évente több száz gyermek hal meg, különösen azok, akik nem kapták meg az oltást, vagy más alapbetegségeik vannak.

Az oltás a kanyaró legjobb ellenszere, és a betegség drámai növekedéséhez hozzájárult a Covid-19 járvány hatása is. Az oltási programok leállása miatt sok gyermek nem kapta meg a szükséges vakcinákat. Az Európai Unióban 2020-ban 1,8 millió csecsemő maradt oltatlan, és a helyzet 2023-ban sem javult. A vakcinaellenes mozgalmak és a félretájékoztatás, például a közösségi médiában terjedő álhírek, tovább súlyosbították a helyzetet.

A WHO legújabb adatai szerint Románia, Oroszország és Kazahsztán voltak a legnagyobb kanyarós megbetegedéseket regisztráló országok Európában, míg az Egyesült Királyságban a kanyarós esetek száma több mint nyolcszorosára nőtt, 2900-ra 2024-re. A WHO figyelmeztetett, hogy a kanyaró felszámolásához legalább 95%-os átoltottság szükséges, de jelenleg az európai régióban ez az arány mindössze 83%. Hans Kluge, a WHO európai régióért felelős igazgatója kijelentette: 'A kanyaró visszatért, ennek figyelmeztető jelnek kell lennie. Magas átoltottsági arány nélkül nem lehetünk biztonságban.'

Egyre égetőbb a kérdés: Mit tesznek az európai országok a kanyaró visszaszorítása érdekében, miközben a gyerekoltások drámaian visszaestek, és a közegészségügyi hatóságokat egyre nehezebb feladat elé állítja a lakosság oltási kedvének növelése?