Az Európai Parlament 2022. november 23-án fogadta el a 2022/2381 európai parlamenti és tanácsi irányelvet, amely a nemek kiegyensúlyozottabb képviseletének előmozdítását célozza a tőzsdén jegyzett társaságok vezetőtestületeiben. Az Európai Unió Tanácsa szerint az új irányelv segíthet felszámolni azokat az akadályokat, amelyekkel a nők gyakran szembesülnek karrierjük során.

A brüsszeli elvárások szerint a tőzsdén jegyzett társaságokban 2026-ra a nem ügyvezető igazgatói pozíciók legalább 40%-át nőknek kell betölteniük. Azokban a tagállamokban, amelyek úgy döntenek, hogy a vezető és nem vezető igazgatókra is alkalmazzák az új szabályokat, ez a cél a teljes igazgatói pozíciók 33%-a lesz.

Irányvonal a brüsszeli elvárásokra

Miután az irányelv hatálybalépését követően a tagállamoknak két éven belül el kell fogadniuk a szükséges nemzeti intézkedéseket, a magyar kormány egy hónapja benyújtott a parlamentnek egy jogszabályjavaslatot, amely a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületei körében a nemek közötti egyensúly javításáról és a kapcsolódó intézkedésekről szól. Az előterjesztés különböző szempontokból eltér a szokásos javaslatoktól: egyrészt ironikusan kifigurázza a „brüsszeli elvárásokat”, másrészt az uniós irányelvben szereplő „nők” kifejezést következetesen „alulreprezentált nem” kifejezéssel helyettesíti.

A kormány indoklása szerint a javaslat „brüsszeli elvárást” rögzít, amit könnyű betartani, mivel Brüsszel egyszerre tagadja a biológiai nemeket és várja el a nemek közötti egyensúly megteremtését a legnagyobb cégeknél. Így a cégeknek az akcióterv megalkotásakor korlátlan lehetőségeik vannak.

A törvényjavaslat nem hívja segítségül a „nők” és „férfiak” kifejezéseket sem. Míg az eredeti irányelv szövegében a „nők” kifejezés 67-szer, a „férfiak” 32-szer szerepel, a magyar javaslatban csupán 3-3 alkalommal találkozhatunk velük: egyszer a törvény preambulumában, kétszer pedig abban a formában, hogy a törvény a „nők és férfiak társadalmi egyenlőségének előmozdításáért felelős miniszter által vezetett minisztériumot” jelöli meg felelős szervnek.

Nem támogatják a kvótaalapú megközelítést

Az Országgyűlés november 5-én este tartotta a törvényjavaslat általános vitáját. Az előterjesztő Kulturális és Innovációs Minisztérium nevében felszólaló Zsigó Róbert parlamenti államtitkár rendkívül rövid expozéjában csupán „bölcs döntést” kért a képviselőktől. A kormánypárti felszólalók nem rejtették véka alá véleményüket. A Fidesz vezérszónoka, Vitályos Eszter kormányszóvivő elismerte, hogy a kormánynak kötelezettsége volt az előterjesztés, de szerinte a józan ész azt követeli, hogy bármilyen feladatra vagy pozícióra történő kiválasztáskor csak és kizárólag az érdem és a teljesítmény döntsön.

A Fidesz – KDNP-pártszövetség frakciói nem támogatják a kvótaalapú megközelítéseket, sőt a brüsszeli kvótáktól függetlenül eddig is támogatták a nők és férfiak közötti egyenlőség elvét, ami a jövőben sem változik majd.

Vitályos Eszter hangsúlyozta, hogy nem támogatja a javaslatot. Hasonló szellemben szólalt fel a KDNP vezérszónoka, Nacsa Lőrinc is, aki ironikusnak nevezte a helyzetet, valóban 76-féle társadalmi nemről beszél a brüsszeli elit, míg egyszerre csak kettőnek kellene betöltenie a kulcsszerepet a részvénytársaságok vezetőtestületeiben.

A törvényjavaslat zárószavazását az Országgyűlés ülésterve szerint december második felében tartják.