A belorusz állami televízió szerint lengyel hírszerző ügynökségek készítik fel a belorusz ellenzék tagjaiból és Minszk által szélsőségeseknek titulált személyekből álló fegyveres csoportokat. Ezek a kiképzőtáborok több lengyel városban, köztük Varsóban, Krakkóban és Gdanskban találhatóak.

Egy belorusz "oknyomozó műsor" felvételeken mutatta be az állítólagos terv részleteit. Azt állítják, hogy a jövőben Lengyelországból, Litvániából és Ukrajnából "nacionalista" erők fognak behatolni Belorusz területére, majd a NATO "a demokrácia szavatolása céljából" bevonulna a Fehéroroszországgal szoros szövetséget ápoló Oroszország déli határaira.

A belorusz hatóságok azzal vádolják az ellenzékieket, hogy a Nyugat ügynökeiként tevékenykednek. Minszk szerint a külföldi fegyveresek támadásával egy időben az ellenzék is megpróbálhat lázadást kirobbantani az országban. Ennek alátámasztására azt is felhozták, hogy kormánnyal nem szimpatizáló csoportok airsoft-klubokat alakítanak, így "gyakorolván" a harcászatot.

A nyugati kormányok kategorikusan cáfolták a összehangolt támadásra vonatkozó állításokat.

Fehéroroszország engedélyezte az orosz csapatoknak, hogy területét felvonulási terepként használják az orosz-ukrán háború kitörésekor, és azt is, hogy az orosz vadászgépek belorusz repülőterekről szálljanak fel. Az orosz légierő valóban támadott ukrán drónokat a háború során, és úgy tűnik, hogy Minszk jelentős mennyiségű hadianyagot is biztosított Moszkva számára a vesztességek pótlására.

Az orosz-ukrán konfliktus háttérinformációkkal és az érintett országok stratégiáival kapcsolatban a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a NATO és Oroszország közötti feszültség tovább fokozódhat, ami aggasztó következményekkel járhat az európai biztonságra nézve. A NATO katonai műveletei és a kelet-európai országok készültsége is várhatóan szigorúbbá válik a közeljövőben.