Ausztriában megindultak a menedékjogok visszavonásának első eljárásai, amelyek már most komoly aggodalomra adnak okot. A Szövetségi Menekültügyi és Bevándorlási Hivatal (BFA) levelét egyelőre azoknak a szíriai menekülteknek küldték ki, akik kevesebb mint öt éve élnek az országban – számolt be a Kurier és az Enomomx.

Ezekben a levelekben a hatóságok arra kérik a menekülteket, hogy indokolják, miért tartják magukat még mindig védelemre érdemesnek a megváltozott körülmények ellenére. Jelenleg körülbelül 40 ezer ember készül arra, hogy alapos indok miatt megvonják tőlük a védelmi státuszt az osztrák hatóságok, ami komoly társadalmi feszültségekhez vezethet.

A szíriai rezsim megdöntése után a hivatalos levélben azt hangsúlyozzák, hogy a menekülteknek már nem kell politikai üldöztetéstől tartaniuk. Az Ausztriában maradni kívánók számára azt ajánlják, hogy bizonyítsák be, hogy képesek önálló életet élni, gyermekeket nevelnek és az iskolába is járatják őket, illetve hogy jól beilleszkednek.

A jogi keretek szerint a menedékjog megvonható, ha az azt indokló körülmények alapvetően megváltoznak, és nincs más érv a védett státusz fenntartására. E változások nyomán az új belpolitikai tervek is ehhez igazodnak, amik sürgetik a gyors döntéshozatalt a Bevándorlási Hivatal számára.

Emellett a hivatal a szíriai önkéntes hazatérések ösztönzését is szorgalmazza. A belügyminiszter szerint ez a gyakorlat más országokra is kiterjedhet. Jelenleg nem beszélhetünk tömeges deportálásokról, de a hatóságok figyelmeztetnek, hogy várhatóan nőni fog a hazatérni kívánók száma.

Tavaly körülbelül 100 önkéntes hazatérőt regisztráltak Ausztriában, idén eddig 70-et, de a várakozások szerint ez a szám jelentősen növekedni fog. A legtöbb szíriai menekült olyan országokban talált menedéket az elmúlt öt évben, mint Ausztria, Svédország és Németország – utóbbi esetében már korábban is zajlottak közös charterjáratok a kitoloncolások lebonyolítására.

Kérdés, hogy mi fog történni azokkal, akik a levél következményeként elveszíthetik státuszukat, és hogyan reagál a nemzetközi közösség az osztrák intézkedésekre. Az események nyomon követése elengedhetetlen, hiszen a menekültválság továbbra is sokakat érint, és a politikai döntések hatása széleskörű lehet.